Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 87 ­mény, hogy a rendes közgyűlések ideje szabályrendeletileg előre megálla­pítva, évről-évre változatlanul adva van. a legteljesebb mértékben biztosítja azt, hogy az önkormányzati működésben közvetlenül részesedő bizottsági tagok jogaik és kötelességeik mily módon és irányban való gyakorlására kellőleg elkészülhessenek és a lehető legnagyobb nyilvánosság érvényesül­hessen. Szemben ezzel, a rendkívüli közgyűlések az önkormányzati életben sem azzal a döntő fontossággal, mint a rendes közgyűlések nem birnak, sem az előkészülés oly teljességét, a minő ezeknél adva van, nem bizto­sítják. A kérdéses törvényszakasznak azon kívül, hogy általa a tisztviselő­választás fontos jogának gyakorlása a rendes közgyűlésnek tartatik fenn, egyéb tartalmat tulajdonítani nem lehet. Legkevésbbé állhat pedig meg a szó szerint való magyarázás azon módja, hogy azon tisztviselői állások, melyek anuak folytán, hogy az üresedésben levő állások a tisztikar kebe­léből töltettek be, csupán a rendes közgyűlés alatt kerültek üresedésbe, ugyanazon rendes közgyűlésben betölthetők ne volnának, még akkor sem, ha ezen állásoknak is folytatólagos választás utján való betöltése a közgyűlés tárgysorozatába szabályszerűen felvétetett. Ilyen eljárás egyenesen ellen­keznék a jó közigazgatás érdekeivel. Törvényhatóságainkban ugyanis a meg­üresedő magasabb tiszti állások tapasztalatszerüleg az alsóbb tisztviselők sorából mintegy előléptetésszerüleg szoktak betöltetni. Előállana tehát az, hogy — főleg oly vármegyékben, mint H—d, hol évenként csak két rendes közgyűlés tartatik — egy-két magasabb tiszti állás megüresedése után évekig tartana sőt esetleg egyáltalában el sem volna érhető a tisztikar vég­leges, teljes kiegészítése. Egyébiránt ezen felfogással a pozitív törvényi rendelkezés hiányában kifejlett törvényes gyakorlat már leszámolt, a meny­nyiben a törvényhatóságok rendszerint nem csupán az üresedésben levő állásoknak, hanem az azok betöltése folytán a közgyűlés alatt esetleg meg­ürülő egyéb állásoknak választás utjáni betöltését is felveszik a rendes közgyűlés tárgysorozatába s a közgyűlésen e szerint járnak el. Azon érvvel szemben, hogy a közgyűlésen megüresedett állásokra nézve a pályázni kívánók tekintetében a bizottsági tagok a választási jog helyes gyakorlá­sának lehetőségétől meg voltak fosztva^záfolatul szolgál az a körülmény, hogy a közgyűlés tárgysorozatába I. alatt az alispáni, főpénztárnoki és k —i főszolgabírói állások betöltése után «esetleg végleg megürülendő összes tisztviselői állásoknak folytatólagos választás általi betöltése» is fel volt véve, meg volt tehát adva a mód arra. hogy a pályázni kívánók az általuk óhajtott bármely állásra pályázhassanak, s hogy a bizottsági tagok netalán megürülő többi állásokra alkalmas egyének iránt is már előzetesen meg­állapodásra jussanak. A törvényhatóság rendes közgyűlésén nemcsak az üresedésben volt állások, hanem az ezen állások betöltése folytán esetleg megüresedő állások is azonnal betölthetők. A m. kir. közigazgatási bíróság 1897. évi 1355. sz. határozata: A közigazgatási bíróság M. Lajos és társainak Ny. törvényhatóság közgyűlésében 13—17. számok alatt dr. K. Miklós megválasztásával foga­natosított főjegyzői és B. János, L. Vincze, J. Jenő, K. Gyula megválasz­tásával foganatosított L. II., III.. IV. aljegyzői választások elleni panasziratát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §. 2. pontja alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A közigazgatási bíróság a panasznak nem ad helyt. Indokok: Az 1886. évi XXI. t.-cz. 87. §-ának azon rendelkezése, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom