Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 87 mény, hogy a rendes közgyűlések ideje szabályrendeletileg előre megállapítva, évről-évre változatlanul adva van. a legteljesebb mértékben biztosítja azt, hogy az önkormányzati működésben közvetlenül részesedő bizottsági tagok jogaik és kötelességeik mily módon és irányban való gyakorlására kellőleg elkészülhessenek és a lehető legnagyobb nyilvánosság érvényesülhessen. Szemben ezzel, a rendkívüli közgyűlések az önkormányzati életben sem azzal a döntő fontossággal, mint a rendes közgyűlések nem birnak, sem az előkészülés oly teljességét, a minő ezeknél adva van, nem biztosítják. A kérdéses törvényszakasznak azon kívül, hogy általa a tisztviselőválasztás fontos jogának gyakorlása a rendes közgyűlésnek tartatik fenn, egyéb tartalmat tulajdonítani nem lehet. Legkevésbbé állhat pedig meg a szó szerint való magyarázás azon módja, hogy azon tisztviselői állások, melyek anuak folytán, hogy az üresedésben levő állások a tisztikar kebeléből töltettek be, csupán a rendes közgyűlés alatt kerültek üresedésbe, ugyanazon rendes közgyűlésben betölthetők ne volnának, még akkor sem, ha ezen állásoknak is folytatólagos választás utján való betöltése a közgyűlés tárgysorozatába szabályszerűen felvétetett. Ilyen eljárás egyenesen ellenkeznék a jó közigazgatás érdekeivel. Törvényhatóságainkban ugyanis a megüresedő magasabb tiszti állások tapasztalatszerüleg az alsóbb tisztviselők sorából mintegy előléptetésszerüleg szoktak betöltetni. Előállana tehát az, hogy — főleg oly vármegyékben, mint H—d, hol évenként csak két rendes közgyűlés tartatik — egy-két magasabb tiszti állás megüresedése után évekig tartana sőt esetleg egyáltalában el sem volna érhető a tisztikar végleges, teljes kiegészítése. Egyébiránt ezen felfogással a pozitív törvényi rendelkezés hiányában kifejlett törvényes gyakorlat már leszámolt, a menynyiben a törvényhatóságok rendszerint nem csupán az üresedésben levő állásoknak, hanem az azok betöltése folytán a közgyűlés alatt esetleg megürülő egyéb állásoknak választás utjáni betöltését is felveszik a rendes közgyűlés tárgysorozatába s a közgyűlésen e szerint járnak el. Azon érvvel szemben, hogy a közgyűlésen megüresedett állásokra nézve a pályázni kívánók tekintetében a bizottsági tagok a választási jog helyes gyakorlásának lehetőségétől meg voltak fosztva^záfolatul szolgál az a körülmény, hogy a közgyűlés tárgysorozatába I. alatt az alispáni, főpénztárnoki és k —i főszolgabírói állások betöltése után «esetleg végleg megürülendő összes tisztviselői állásoknak folytatólagos választás általi betöltése» is fel volt véve, meg volt tehát adva a mód arra. hogy a pályázni kívánók az általuk óhajtott bármely állásra pályázhassanak, s hogy a bizottsági tagok netalán megürülő többi állásokra alkalmas egyének iránt is már előzetesen megállapodásra jussanak. A törvényhatóság rendes közgyűlésén nemcsak az üresedésben volt állások, hanem az ezen állások betöltése folytán esetleg megüresedő állások is azonnal betölthetők. A m. kir. közigazgatási bíróság 1897. évi 1355. sz. határozata: A közigazgatási bíróság M. Lajos és társainak Ny. törvényhatóság közgyűlésében 13—17. számok alatt dr. K. Miklós megválasztásával foganatosított főjegyzői és B. János, L. Vincze, J. Jenő, K. Gyula megválasztásával foganatosított L. II., III.. IV. aljegyzői választások elleni panasziratát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §. 2. pontja alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A közigazgatási bíróság a panasznak nem ad helyt. Indokok: Az 1886. évi XXI. t.-cz. 87. §-ának azon rendelkezése, hogy az