Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 86 — második kikezdése értelmében bemutatott névjegyzéke felülbirálatába nem bocsátkozhatik, s törvényes feladata csak a névjegyzék tudomásul vételére szorítkozik, s ebbeli határozata íelebbezés tárgyát annál kevésbbé képezheti, mert az 1896. évi XXIV. t.-cz. 41. §. 1. pontja értelmében a jogaiban sértett fél részére nem a vonatkozó közgyűlési határozat, hanem az állandó biráló választmány határozatával szemben van jogorvoslat biztosítva. 2. Törvényhatósági közgyűlés. Vármegyei számvevőnek a házi pénztárral szemben fenforgó elszámolási ügyében nem a vármegyei közigazgatási bizottság, hanem a törvényhatósági bizottság illetékes határozni. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 95.595. sz határozata: A házi pénztár és H. M. volt vármegyei alszámvevő között fenforgó elszámolási kérdésben hozott határozatát a nevezett volt alszámvevő felebbezése folytán felülvizsgálván; a felebbezett határozatot hatályon kivül helyezem és a közigazgatási bizottságot felhívom, hogy az ügyet a törvényhatósági közgyűléshez tegye át, mert a vármegyei háztartást érintő ügyekben az 1886. évi XXI. t.-cz. 47. §-a f) pontjának helyes értelmezése szerint a törvényhatósági közgyűlés illetékes határozni. Közigazgatási tisztviselői állásoknak választás utján való betöltése a törvényhatósági rendes és nem rendkívüli közgyűléseken ejtendő meg. A rendes közgyűlések tárgysorozatába nem csupán az üresedésben levő, hanem a közgyűlésen történt választások utján üresedésbe jövő tisztviselői állások betöltése is felvehető.* A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 37,781. sz. határozata: A közgyűlésen megtartott tisztviselőválasztások ellen gr. K. J. és társai törvényhatósági bizottsági tagok által beadott felebbezés folytán a választási eljárást megvizsgálván, a felebbezésben foglalt kérelem elutasítása mellett az összes választásokat továbbra is érvényben tartandónak találtam. Nem fogadhattam ugyanis el a felebbezésben nyilvánuló azon felfogást, hogy az 1896. évi XXI. t.-cz. 87. §-ának ama rendelkezése folytán, mely szerint «az időközben megürült állások csak a következő rendes közgyűlésen töltetnek be», a lefolyt tavaszi közgyűlésen csak az üresedésben volt alispáni, főpénztárnoki és k—i főszolgabírói állások lettek volna betölthetők, az ezen állásoknak tisztviselők sorából betöltése folytán megürült egyéb tisztviselői állások választás utján való végleges betöltése azonban a következő rendes közgyűlésekre lett volna halasztandó. Mert az 1886. évi XXI. t.-cz. 87. §-ának egyetlen czélzata az, hogy a törvényhatósági tisztikarnak az előálló hézagok folytán szükségessé váló kiegészítése a rendes közgyűléseknek, a rendkívüliek kizárásával tartassék fenn. A rendes közgyűlések ugyanis az önkormányzati tevékenység súlypontját képezik, ezeken nyernek elintézést az önkormányzat legfontosabb alapvető kérdései, főleg pedig azon időszakonként rendszeresen felmerülő feladatok, melyek az önkormányzati életfolyamat integráns alkotó elemeit képezik ; továbbá az a körül* L. Közig, elvi hat. egyet, gyűjt. 1895. évf. I. 218. 1.