Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 85 — eljárás követendő ? Ezen felterjesztésre az alábbiakban válaszolok. Tekintve, hogy az 1886. évi XXI. t.-czikk 21. §. értelmében a törvényhatóság egyetémét a törvényhatósági közgyűlés képviseli s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik a hatosági jogokat a törvényhatóság nevében a törvényhatósági közgyűlés gyakorolja, ebből következik, hogy a kérdés tárgyává tett vizsgálati költségek, mint a törvényhatósági közgyűlés törvényszerű megalakulása által föltételezett szükséges közigazgatási kiadások, a vármegyei közigazgatási árva- és gyámhatósági kiadások fedezésere rendelt házi pénztárt terhelik és ennek «előre nem látott költségek)) czimü rovatából íédezendők. Miután pedig az idézett t.-czikk 68. §. h) pontja értelmében a házi pénztári kiadások kiutalványozásának joga a költségvetés korlátai között az alispánt illeti meg, önként érthető, hogy az igazoló választmány oly esetekben, a midőn a vizsgálat költségeinek megtérítésében valamely hibás felet elmarasztalhatónak nem talál, ennek a körülménynek megállapítása után a költségek kiutalványozása végett a vármegye alispánjához tesz előterjesztést. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének bemutatását tudomásul vevő közgyűlési határozatok ellen nincs felebbezésnek helye. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 42,548. sz. határozata: A törvényhatóság közgyűlésében hozott ama határozata ellen, melylyel a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak az 1898. évre összeállított névjegyzéke tudomásul vétetett, W. Sándor bizottsági tag által felterjesztett felebbezést, a megfelebbezett határozattal együtt oly kijelentéssel küldömle, hogy afelebbezést fig3Telembe nem vehettem: mert a. legtöbb adót fizetők névjegyzékének bemutatását tudomásul vevő közgyűlési határozatok ellen egyáltalán nincs felebbezésnek helye, mivel azok a törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének megállapítása vagy egybeállitásának voltaképeni lényegére érdemleges befolyást annál kevésbbé gyakorolhatnak, mert a mikor a bizottsági tagok névjegyzéke már a törvényhatósági közgyűléshez akár az igazoló választmány, akár az állandó bíráló választmány által bemutattatik, akkor az törvényszerűen és véglegesen megállapítottnak tekintendő, s a közgyűlésnek azzal szemben az 1896. évi XI. t.-cz. 43. §.-a csupán a tudomásul vevés jogkörét jelöli meg. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az állandó biráló választmány által bemutatott legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak névjegyzékét felülbirálni nem jogosult. A törvényhatósági bizottság hatásköre csakis a névjegyzék tudomásul vételére terjed ki. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 112,027. sz. határozata: U. vármegye közönségének. Az alispáni jelentés nyomán, a további eljárás végett értesitem, hogy a folyó évi október hó 6-án tartott bizottsági közgyűlésében 294. szám alatt hozott és G-y. Gábor sz—i lakos által felebbezéssel megtámadott azon határozatát, melylyel a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak az 1899-ik évre összeállított és az állandó biráló választmány által bemutatott névjegyzéke tudomásul vétetett, felülbirálatra alkalmatlannak találtam, mert a közgyűlés a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak az állandó biráló választmány által az 1886. évi XXI. t.-cz. 43. §.-a