Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 84 — érvényes névjegyzékébe való felvételét elrendeli. Indokok: Cs. vármegye igazoló választmánya a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét az adóhivatalok kimutatásai alapján kiigazítván, panaszlót, a ki már korábban meg volt választva bizottsági tagul. 402 frt 57 kr. adóval a névjegyzékbe oly felhivás mellett vette fel, hogy a kitűzött határidőn belül nyilatkozzék, melyik bizottsági tagságot tartja meg. Panaszló bejelentette, hogy a választott tagságról lemond és a virilis tagság jogosítványát kívánja gyakorolni. Cs. vármegye állandó biráló választmánya azonban a panaszlót, választott tagsági jogainak érvényben tartásával a virilis névjegyzékből kitörülte. Tekintve, hogy a panaszló, mint törvényhatósági bizottsági tag, ezt az állást megtartani nem köteles s az arról való lemondása figyelmen kivül nem hagyható; tekintve másrészt, hogy a törvényhatósági bizottsági választott tagság a fent idézett törvény 23. §-ában felsorolt kizárási okok között elő nem fordulván, nem képezhette akadályát annak, hogy panaszló a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe, a kellő vagyoni képesítés mellett, felvehető ne lett volna, tekintve továbbá, hogy a panaszló a bizottsági tagsági jogot mindkét alapon nem g}-akorolhatta s így a virilis névsorban meghagyandó, illetőleg minthogy a biráló választmány onnan őt kitörülte, a jelen Ítélet rendelkezése szerint abba visszahelyezendő volt. Ha már a törvényhatósági bizottsági tagok választása valamely választókerületben megejtetett, de ezt megelőzőleg a választás napjának kitűzése támadtatik meg felebbezéssel, akkor ezen felebbazás csakis a már megtörtént választás ellen igénybevehető jogorvoslat rendén érvényesíthető. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 1553. sz. határozata: Cs. vármegye közönségének. A. M. városi III. és IV. választó kerüle tekben megejtett, s panaszszal megtámadott bizottsági tagválasztások az igazoló és biráló választmányok egyező határozatával megsemmisíttetvén, ezen választókerületekre nézve a bizottsági tagok választására határnapul mult évi deczember hó 29. napja tüzetett ki. Ezen határozat ellen I. Mór m—i lakos felebbezést adott be. Tekintettel arra, hogy az alispáni jelentés szerint a választás mult évi deczember hó 29-én tényleg megtartatott, a választási határidő kitűzése tárgyában hozott határozat felülvizsgálásába most máinem bocsátkozhatom, s az az ellen intézett felebbezésben a választás napja ellen emelt kifogás is már csak a megtörtént választás ellen az 1886. évi XXI. t.-cz. 42. és 43. §-aiban és az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-ában foglalt rendelkezések értelmében igénybevehető jogorvoslat rendén lesz érvényesíthető. A vármegyei bizottsági tagválasztási eljárásra vonatkozó panaszok folytán elrendelt vizsgálattal felmerült költségek, ha az igazoló választmány azokban valamely hibás felet elmaraszthatónak nem talál, a vármegye házi pénztárát terhelik. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 25,936. sz. határozata : / A. vármegye igazoló választmánya azon kérdést intézte hozzám : vájjon olyan esetekben, ha a vármegyei bizottsági tag választási eljárásra vonatkozó panaszok folytán szükségesnek talált és elrendelt vizsgálattal járó költségek a hibás fél terhére, azon okból, mert hibás félnek senki sem bizonyult, meg nem állapithatók, az emiitett költségekre vonatkozólag minő