Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 81 cselekmény a bűntettekről és vétségekről szóló uj törvény (1878. évi V. törvényczikk) 359. §-ába ütköző sikkasztásnak felel meg, melynek szintén nyerészkedés a czélzata, s ennélfogva, midőn az 1886. évi XXI. törvényczikk 23. §-ának h) pontja rendeli, hogy törvényhatósági bizottsági tag általában nem lehet, ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt. ezt a minden korlátozás nélkül tett rendelkezést az elitélés óta lefolyt időtartamra való tekintet nélkül kell alkalmazni panaszló ellenében. Királyi ügyészek a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizotisági tagok névjegyzékének összeállításánál államadójuknak kétszeres beszámitását igényelhetik. A m. kir. közigazgatási biróság 1897. évi 1268. sz. határozata: A közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszos U. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak az 1898. évre érvényes névjegyzékébe felvett D. Károly kir. ügyész nevét abból az okból kéri töröltetni, mert az illető hivatalos állása után évi adójának kétszeres számítása alapján lett a névjegyzékbe fölvéve, holott adójának kétszeres számirására igényt nem tarthat, mert a kir. ügyész az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. $-ában felsorolt azon jogosultak között, kik adójuk kétszeres beszámításának kedvezményével élhetnek, elő nem fordul. Igaz ugyan, hogy a kir. ügyész az 1886. évi XXI. törvényczikk 26. §-ában felsorolt azon jogosultak között, kik a legtöbb adót űzető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének összeállításánál államadójuknak kétszeres beszámitását érvényesíthetik, névszerint megnevezve nincsen, mindamellett a kir. ügyésznek ezen vitatott jogát kétségbe vonni nem lehet. Mert a fennálló birói és ügyészi szervezeti törvények, nevezetesen : az 1871. évi XXXIII. t.-cz. 15. és az 1869. évi IV. t.-cz. 6. és 7. §-ai határozottan rendelik azt, hogy a királyi ügyészeknek köz- és váltóügyvédi vizsga letételéről szóló oklevéllel, vagy pedig a birói állás betöltésére szükséges birói képesítést tanúsító gyakorlati birói vizsgálatról szóló oklevéllel kell birniok. Ezen a törvényen alapuló joguk tehát, a mennyiben azoknak a feltóteleknek, melyek az 1886. évi XXI. törvényczikk 27. §-ában az összes jogosultakra nézve előirvák, megfelelnek, tőlük el nem vitathatók. A mi panaszosnak azon további kifogását illeti, hogy a névjegyzékbe fölvett D. Károly adója kétszeres beszámításának kedvezményétől ez alkalommal különben is elesett, mert az igazoló választmány üléseinek tartama alatt a kedvezmény igénybevétele végett nem jelentkezett s a jogosultságát nem igazolta : ezen kifogás törvényes alappal nem bír. a mennyiben U. vármegye igazoló választmányának 1897. évi szeptember hó 13-án tartott üléséről felvett, a felterjesztett iratok mellett fekvő jegyzőkönyv tartalmával meg van czáfolva. Ezen jeg3Tzőkönyv III. pontjának tartalmából kiderül, hogy a vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjai névjegyzékének összeállítása folyamában D. Károly kir. ügyész az igazoló választmány előtt jelentkezett, államadó kétszeres beszámitását kérte és ehez való jogosultságát igazolta. 6