Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 78 Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. e) pontja által a törvényhatósági bizottsági tagsághoz vagylagosan megkivánt 2 évi birtoklás feltételének elég van téve akkor is, ha valaki a törvényhatóság területén általában két év óta ingatlant bir, és nem szükséges, hogy az illető egy s ugyanazon ingatlant 2 évig birja. A m. kir. közigazgatási bíróság 1897. évi 1399. sz. határozata : A közigazgatási biróság mindkét panasziratnak helyt ad, s panaszlókat H. V. város legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1898. évre érvényes névjegyzékébe az őket egyénenként fizetett összes egyenes állami adójuk arányában megillető helyre felvétetni rendeli. Indokok: H. V. város állandó bíráló választmánya panaszlók abbeli kérelmét, hogy a város legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1898. évre érvényes névjegyzékébe felvétessenek, azon indokból utasította el, mert az 1886. évi XXI. t.-ez. 23. §. e) pontja szerint bizottsági tag általában nem lehet, a ki a törvényhatóság területén legalább 2 év óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik s adót nem fizet, panaszlók pedig földbirtokaikat, melyekre jogosultságukat alapítják, 1897. évi június 22-én kelt okirat alapján a jelen évben nyervén tulajdonul, a törvény által megkivánt két évi birtoklás és adófizetés kelléke náluk hiányzik. Igaz ugyan, hogy panaszlók az általuk eredetben bemutatott 1897. évi június 5-én kelt csereszerződés szerint a L. Istvánnal elcserélt ingatlannak birtokába csak ez év folyamán jutottak, hogy azonban a csereszerződést előzőleg is már a törvényhatóság területén ingatlannal birtak, tanúsítja egyrészt a csere-szerződés szövege, mely szerint az, hogy panaszlók L. Istvánnak a tőle cserébe kapott birtokért ugyancsak a törvényhatóság területén fekvő s tulajdonukat képezett birtokrészt adtak cserébe. Ezek szerint igazolva lévén panaszlók részéről a törvényben előirt két évi birtoklás fenforgása, az ez alapon általuk igénybe vett ama jog, hogy a törvényhatóság területén fizetett állami adójuk alapján a törvényhatósági bizottság 1898. évi legtöbb adót fizető tagjainak névjegyzékébe fizetett adójuk arányában felvétessenek, annál kevésbbé volt megtagadható, mert a bíráló választmány elutasító határozatában idézett törvényes rendelkezés a névjegyzékbe való felvétel egyik elengedhetetlen kellékéül a két évi birtoklást köti ki ugyan, ez a rendelkezés azonban nem magyarázható ugy, hogy a szóban forgó jogosultság elnyeréséhez egy s ugyanazon ingatlannak két éven át való birtoklása volna szükséges, hanem elégséges annak kimutatása, hogy ugy mint a jelen esetben, a névjegyzékbe felveendő a törvényhatóság területén általában két év óta ingatlant bir. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23.. 25. és 26. §-ai értelmében, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének megállapításánál csak oly állami adók vehetők számitásba, melyeket az illetők saját személyükben és nevük alatt, saját vagyonuk vagy jövedelmük után fizetnek, illetőleg melyekre a 26. §. kedvezménye kiterjed. A m. kir. közigazgatási biróság 1897. évi 1823. sz. határozata: A közigazgatási biróság a panasznak helyt ad és J. Sándort a fejezetben megjelölt névjegyzékbe 1161 frt 9 krajczárral történt sorozásának törlése mellett 387 frt 3 kr. állami adó után őt megillető sorrendben rendeli felvétetni. Indokok: Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23, 25., 26. §-ai értelmében a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének megállapításánál csak oly állami adók vehetők számitásba, melyeket az illetők saját személyükben és nevük alatt, saját vagyonuk vagy jövedelmük után fizetnek, illetőleg, melyekre a 26. §. kedvezménye kiterjed. A tárgyiratokhoz mellékelt