Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 79 telekjegyzőkönyvi kivonatokkal bizonyítva van. hogy a n.-b.—i és k.—i ingatlanok, melyek után 1161 frt 9 kr állami adó vettetett ki, báró J. Sándort és testvéreit Istvánt és Máriát egyenlő tulajdoni arányban illetik; a telekkönyvi birtok-állapothoz képest tehát az 1161 frt 9 kr adónak szintén csak egy 1/8 része, vagyis 387 frt 3 kr tekinthető báró J. Sándor saját egyéni adójának. Ezzel szemben, ha báró J. Sándor haszonbérli vagy kezeli is testvérei ingatlanát és ha az egész adót ő fizeti is, ez oly dologi jogosítványt nem képez, melynek alapján a testvéreit illető vagyon után kivetett adó sajátjának lenne minősítendő; de nem terjed ki reá, mint testvérei ingatlanának kezelőjére, a törvény 26. §-ának kedvezménye sem. mert ez csupán a nőnek, vagy kiskorú gyermeknek vagyonát kezelő férjre vagy atyára vonatkozik. Ha az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a értelmében, az adóhivatal által a törvényhatóság rendelkezésére bocsátott hivatalos adókimutatás alapján valaki a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételre igénynyel bir, s azon törvényes vélelem ellen, hogy az illető adóját saját vagyona, illetőleg jövedelme után fizeti, semmi konkrét ellenbizonyiték fenn nem forog, a virilis névjegyzékbe való felvétel pusztán azért meg nem tagadható, mert az illető külön nem igazolta, hogy a reá egyénileg kivetett adót saját vagyona, illetőleg jövedelme után fizeti. A m. kir. közigazgatási biróság 1898. évi 18. számú határozata: A közigazgatási biróság következőleg .itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad és elrendeli, hogy a fent megjelölt névjegyzék akként igazittassék ki, hogy abba panaszos P. Jakab 271 frt 12 kr. egyenes állami adónak megfelelő sorrendben felvétessék. Indokok: A N.-Sz. városi adóhivatal által az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a értelmében kiállított adókimutatás szerint panaszos P. Jakab terhére 271 frt 12 kr. egyenes állami adó lett kivetve, mely adó P. vármegye állandó bíráló választmánya azért nem vétetett figyelembe, mert panaszos hitelt érdemlő módon külön nem igazolta, hogy azt az adót saját vagyona vagy jövedelme után fizeti. Eme határozatot panaszos sérelmesnek tartja. A panasz jogosult, mert az emiitett adókimutatás tartalmát közokirat jellegénél fogva mindaddig valónak kell tekinteni, mig ellenkezője bebizonyítva nincsen, már pedig erre nézve a tárgyiratokból kitetszőleg semmiféle bizonyíték sem forog fenn. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének megállapításánál vállalati alkalmazottaknak azon adója, melyet illetményeik és jutalékaik után az 1875. évi XXIX. t.-cz. értelmében a vállalat fizet be az állampénztárba, figyelembe nem vehető. A m. kir. közigazgatási biróság 1897. évi 1619. számú határozata: A közigazgatási biróság a panaszt elutasítja. Indokok: A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjainak névjegyzékébe az 1886. évi XXI. t.-cz. 22., 23. és 25. §-ai értelmében csak az a magyar állampolgár vehető fel, ki saját személyében és neve alatt, saját vagyona vagy jövedelme után fizet adót, illetőleg a törvény 26. §-ában meghatározott kedvezményre igényt tarthat. Panaszló a beterjesztett adókönyvecske szerint 31 frt 51 kr. oly adót fizet, mely a törvény értelmében számításba jöhet, de ez kétszeresen véve sem elég arra, hogy panaszló virilis tagja legyen Z.-vár-