Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

B43 — A községi elöljárók mulasztása miatt elévült adókért a község is felelős ugyan, de a kártérités érvényesítése nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik. A m. kir. pénzügyminisztérium 1896. évi 71,828. sz. határozata. A községekbe kiküldött állami végrehajtó költsége nemcsak az útiköltségből és napidijból áll, hanem ezen felül még napi 2 frt fizetendő az elöljárók, illetve a község által. A m. kir. pénzügyminiszter 1895. évi 93,134. sz. határozata: Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 81. §-a alapján kirendelt állami végrehajtó működése után. a felmerült összes útiköltségen, és a szabályszerű napidijon felül, a 2 forint napi fizetéstéritésben, és pedig elsősorban a felelősséggel sújtott elöljárók, másodsorban pedig a község mint jogi személy elmarasztalandó, vagyis a téritmény elsősorban a marasztalt elöljáróktól, és ezek vagyontalansága esetén, a törvény 82. §-a értelmében, másodsorban a községtől hajtandó be. Az adóbehajtás alkalmából a járási főszolgabirákat 3 frt, a szolgabirákat pedig 2 frt napidij illeti meg. A m. kir. pénzügyminiszter 1896. évi 47,845. sz. határozata. Az adóbehajtás alkalmából, a városi rendőrkapitányt 3 frt napidij illeti meg. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 56,589. sz. határozata. Az egyenes adófelszólamlási bizottság által kirendelt szakértők dijait a vesztes fél tartozik megfizetni. A szakértők napidija a székes fővárosban 5 frtot nem haladhat meg. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 64,596. sz. határozata. A körjegyző terhére kivetett adókivetés költségtéritmény a községek terhére át nem irható, az esetben sem, ha az illető jegyzőtől behajtani nem lehetne. A m. kir. pénzügyminiszternek 1896. évi 21,157. sz. határozata: A kir. pénzügyigazgatóságnak azt az intézkedését, mely szerint a N. L. volt n—i körjegyzőtől be nem hajtható adókivetési költségtéritményt az illető község terhére irta át, helyesnek nem tartom. Az 1883. évi XLIV. t.-czikk 14. §-a azon határozmányának ugyanis, mely szerint az ellenőrzést gyakorló hatóságok, «esetleg az összeírást teljesitő egyének helyébe a hibás fél, vagy végső sorban a község (város) költségén más alkalmas egyéneket rendelnek», helyesen más értelmezést adni nem lehet, mint a mit a 37. §. már világosan ki is fejez, t. i. azt, hogy ha a mulasztás az eljáró községi (városi) közeg hibájából történt, a költségeket ugyanez a közeg, ha pedig tárgyhalmaz miatt történik, a község (város) közönsége viseli. A közigazgatási bizottságok nincsenek arra feljogositva, hogy adóügyekben külön albizottságot küldjenek ki. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 93,487. sz. határozata : F. évi június 9-én tartott ülésében törvényes' jogkörét tulhaladólag hozott határozatát, mely szerint a beregszászi kir. pénzügy igazgatóság által előterjeszIV