Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

6M — tett határozati javaslat érdemleges tárgyalás helyett, az ügy megvizsgálására, — egyik tagjának minden indokolás nélkül tett indítványa folytán — külön albizottságot küldött ki, ezennel feloldom, miután az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 15. §. IV. pontja értelmében a közigazgatási bizottságok, adóügyi felebbezések vagy felszólamlások elbírálásánál külön albizottságok kiküldésére feljogosítva nincsenek, s ily esetekben csakis szorosan az idézett törvényszakasz rendelkezései szerint kell és lehet eljárniok. A kir. adóhivatalok a kereskedelmi és iparkamarai illetékek kezeléseárt dijat fel nem számithatnak. A m. kir. pénzügyminiszter 1896. évi 11,145. sz. határozata. Az egyenesadó-felszólamlási bizottság a feleket tárgyalásra csak akkor idézheti meg, ha az 1883. évi XLIV. t.-cz. 33. §-ában foglalt esetek valamelyike forog fenn. A m. kir. pénzügyminiszter 1879. évi 33,481. sz. határozata: Az adófelszólamlási bizottságnak nincs joga a feleket tárgyalásra megidézni, kivéve az 1876. XV. t.-cz. 33 §-ában felsorolt esetekben. Minthogy az 1876. évi XV. t.-cz. ma már nincs életben, kérdés merült fel, hogy a most idézett miniszteri rendelet is hatályát vesztette-e ? E tárgyban a m. kir. pénzügyminisztérium 1894. évi 37,544. sz. a. kijelentette, hogy «az 1897. évi 33,481. sz. a. kiadott rendelet még jelenleg is és annyival inkább érvényben áll, mert az 1876. évi XV. t.-cz. 33. §-ával az 1883. évi XLIV. t.-cz. 33. §-a teljesen egybehangzó.» A találmányi szabadalmakra adómentesség nem adható. A m. kir. pénzügyminiszter 1896. évi 7018. sz. határozata: S. L. b—i lakos kérvényét, melyben «folyadék, különösen tejszállító kupák elzárása»-féle találmányi szabadalmára 10 évi adómentességet kér, oly meghagyással adom ki a czimnek, értesitse nevezettet, hogy miután adótörvényeink a találmányi szabadalmak részére ideiglenes adómentességi kedvezményt nem biztosítanak, és az 1890. évi XIII. t.-cz. határozmányai csakis az abban megnevezett ipari és gyári vállalatokra terjednek ki, kérése nem teljesíthető. Az 1883. évi XLVI. t.-czikk 55. i?-ban meghatározott iiásbeli megintés szüksége nem a régi adóhátralék, hanem az évi elöirás évnegyedi részletének nagyságától függ. A m. kir. közigazgatási bíróság 1897. évi 7461. sz. határozata: Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 55. §-ában foglalt azon intézkedésnek, hogy azok intendők meg tartozásaik befizetésére Írásban, kiknek évnegyedi tartozásuk 3 írtnál nagyobb, oly értelmezést tulajdonítani, hogy ennek az^ évnegyedi tartozásnak a meghatározásánál a régi hátralék is figyelembe vétessék, nem lehet, a mennyiben itt az évnegyedi tartozás alatt feltétlenül csakis a folyó évi előírásnak az utóbb idézett törvény 39. §-a szerint évnegyenkint esedékes részlete értendő.