Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

í . Vámok. A közigazgatási bizottság a vámszedési jogok engedélyezése, megújítása, meghosszabbítása és vámdijak megállapítása iránt teendő javaslatait megelőzőleg, az illetékes kereskedelmi és iparkamarát meghallgatni köteles ; ha pedig állatok megvámo • lása is czéloztatik, a közgazdasági előadó véleményét is tartozik kikérni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1898. évi 3458. számú általános rendelete. Vasúti hidakon átszállított áruk ós állatok után vámszedési jog nem .engedélyezhető. Ha a vasúti hid a vasúti forgalom mellett a közúti forgalom czéljaira is szolgál, ez esetben az a vámszedési jog engedélyezése szempontjából ugy tekintendő, mintha szerkezetileg elválasztott külön vasúti és külön közúti hidról lenne szó. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 38,934. sz. határozata. Kerékpár veloczipéd — után vámdij csak az esetben követelhető, ha annak vámkötelezettsége a kormányhatóságilag jóváhagyott vámdij-szabályzatban kifejezetten meg van állapítva. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 78,993. sz. határozata. A vámszedési jogról önként történő lemondás esetében a vámtulajdonos kártalanítását az 1890. évi I. t.-cz nem zárja ki. A vámszedési jogról 'való lemondást, a mennyiben az átadás és átvétel tekintetében egyezség létre nem jönne, az erre illetékes hatóság elfogadni nem köteles, illetőleg a vámtárgy átvételét^ megtagadhatja, s annak további fentartására a vámtulajdonost a törvényes következmények terhe alatt kötelezheti. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 7522. sz. határozata. Az 1890. évi I. t.-cz. 92. §-a alapján nem igazolt vámszedési jogok megszűntéknek tekintendők. Az ily vámszedési jogról történt lemondás esetében, ha vámtárgyakat átvevő a vámszedést folytatni kívánja, uj vámszedési jogot köteles kieszközölni, miután ily esetekben a jog átruházásának helye nincsen. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1898. évi 27,869. sz, határozata. A mezőgazdasági fogatok és állatok vámmentességének megállapításánál, ha a közigazgatási határ a gazdasági határral nem egyezik, a tágasabb körű gazdasági határ veendő irányadóul. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 34.987. sz. határozata. Felterjesztésére, melyben elvi határozatot kér arra nézve, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-ának 17. pontja miként alkalmazandó, ha a földbirtok és vámtárgy ugyanegy község határában fekszik, azonban a földbirtok tulajdonosa más községben lakik, a következőkről értesitem az alispán urat. A felvetett kérdésekre nézve a fenforgó tényállás kideritése és ismerete nélkül elvi határozatot nem hozhatok, hanem a törvény 102. •§-a értelmében mindenekelőtt szükséges, hogy az idézett szakaszban meg-