Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 625 jelölt hatóságok által, a felmerült kérdésben szabályszerű jegyzőkönyvi tárgyalás alapján, a felek és vámtulajdonos (vagy vámbérlő) meghallgatása s a fenforgó körülményeknek és érveknek kellő mérlegelése után határozat hozassék. A mennyiben az alispán ur által másodfokban hozott határozat ellen felebbezés adatnék be, az hozzám az idézett törvényszakasz értelmében harmadfokú elhatározás végett felterjesztendő. Tekintettel az alispán ur jelentésének végpontjában foglaltakra, figyelmeztetem arra is, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 102. §-a alapján hatóságok azon esetben is illetékesen határoznak, midőn nem kihágás, hanem a vámszedés gyakorlása körül felmerült vitás kérdés eldöntése forog szóban. Jónak látom azonban mégis általános tájékozásul tudomására hozni az alispán urnák, hogy a kérdéses 99. §. 17. pontjában foglalt vámmentesség értelmezése körül felmerült, s hozzám, illetőleg hivatali elődeimhez felebbezés folytán felterjesztett kérdések elbírálásánál, főleg azon körülmény vétetett irán3'adóul, hogy a mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok és állatok mely határhoz tartoznak, mely községben vannak összeírva, ott-e, a hol a vámtárgy fekszik vagy nem ? Azon esetben ugyanis, ha a szóban forgó fogatok vagy állatok azon község határához tartoznak, a hol a vámtárgy fekszik, akkor azok bárhonnan jönnek.' vagy bárhova mennek, feltéve, hogy mezőgazdasági czélból közlekednek, vámmentességet élveznek. A határ megállapításánál figyelem fordíttatott a közigazgatási és gazdasági határ kérdésére, s ezen utóbbi meghatározásnál a tagosítás és az úrbéri viszony rendezése alkalmából beigazolt állapotra. Ebből folyólag a mezőgazdasági érdekek támogatása szempontjából azon esetben, midőn a közigazgatási határ, a gazdasági határral nem egyezett, a mezőgazdasági fogatok és állatok vámmentességének megállapitásánál a tágabb körű gazdasági határ szolgál irányadóul. Községi jegyző azon a czimen sem igényelheti az állami tisztviselőket megillető vámmentességet, hogy egyszersmind állami anyakönyvvezető is. A m. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1898. évi 939. sz. határozata. Katonai egyéneket akkor is megilleti a vámmentesség, ha polgári ruhában utaznak, de katonai minőségüket igazolni kötelesek. Az igazolásra a hivatalos vasúti igazoló jegy, vagy más hiteles igazolvány elegendő. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 75,225. számú általános rendelete. A vámmentesség élvezete, az élvezett jog alapjának kimutatása nélkül, a vámmentesség iránti jog megszerzésére elegendő alapul nem szolgálhat. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 67,443. sz. határozata. Kir. közjegyzők az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a 5. pontja alapján vámmentességet nem igényelhetnek. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 29.472. sz. határozata. 40