Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)
- 598 azt megváltoztatom, s panaszlottat a terhére rótt kihágás vádja és követke. ményei alul felmentem, ellenben az 1888. évi XIX. t.-ez. 63. §-ának a) pontja alapján Ítélem. Nem volt marasztalható panaszlott az 1888. évi XX.. helyesebben XIX. t.-cz. 63. §-ának a) pontja alapján, mert vele szemben az idézett törvény 21. §-ába ütköző kihágás ténye nem igazoltatott, s nem igazoltatott a 18. §-ba ütköző kihágás ténye sem, minthogy ez utóbbi szakasz a védelmet csak meghatározott halfajokra terjeszti ki, a panaszlott áltül fogott halak miuősége pedig megállapítva nem lett, s igy a tilalmi idő megszegésének ténye sem volt megállapítható. De nem marasztalható panaszlott az idézett t.-cz. 64. §-ának b) pontja alapján sem. mivel a megtartott tárgyalás alkalmával azon körülmény, hogy ő nyereségvágyból halászott volna, vele szemben be nem igazoltatott. Végül nem volt marasztalható panaszlott az idézett törvény 65. §-ának é) pontja alapján sem, mert a nevezettnek azon ténykedése, hogy halászjegy nélkül halászott, az idézett t.-cz. 66. §-ba ütközik, mely utóbb emiitett §. alapján panaszlott azonban csak azon esetben lett volna marasztalható, ha egyéb az idézett törvény §-aiba ütköző kihágás esete fenn nem forog. Minthogy azonban panaszlott azon ténykedése által, hogy a halászatra jogosított engedélye nélkül, de nem nyereségvágyból halászott, az idézett t.-cz. 65. §-ának a) pontjába ütköző kihágást követett el: ennélfogva őt harmadfokban a fentiek értelmében marasztalni kellett. A kábitó és mérgező szerrel való halászás a legsúlyosabb halászati kihágások közé tartozik s mint ilyen büntetendő. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1897. évi 64,698. sz. határozata: Az alispán másodfokú Ítéletét, felebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményéhez képest azt, nem felebbezett részének érintetlen hagyásával, egyéb részeiben oly kiegészítéssel és változtatással hagyom helyben, hogy M. H.-t az idézett törvény 23. §-ának ty pontja szerint minősülő kihágás miatt, az Ítéletben hivatkozott büntető-szakasz a) pontja alapján 50 frt pénzbüntetésben, ennek behajthatlansága esetén 5 napi elzárásban marasztalom el. A felebbezett Ítélettel kiszabott pénzbüntetés felemelendő volt, mert egyrészt a halászati törvény a kábitó és mérgező szerrel való halászást oly súlyos kihágásnak minősiti, hogy annak megtorlásául a megfelelő büntető szakaszban a legmagasabb büntetést szabta meg. Halászati kihágási ügyekben két egybehangzó határozat ellen is van felebbezésnek helye. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1898. évi 84.023. számú határozata. Az alispán végzését megsemmisítem. Az alispáni végzés megsemmisítendő volt, mert a halászatról szóló 1888. évi XIX. t.-cz^ 61. § a világosan kimondja, hogy felebbezésnek két egybehangzó határozat ellen is helye van; az 1890. évi július hó 8-án 2608/eIn. számú belügyminiszteri körrendelet L pontja értelmében pedig ezen rendelet által külön törvényeknek a felébbvitelekre vonatkozó rendelkezései nem érintetnek. Elkobzott háló megsemmisitése a marasztaló Ítéletben kifejezetten elrendelendő. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1898. évi 72,165. sz. határozata.