Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 91 — bezest figyelembe vehetőnek nem találtam. .Mert a törvényhatóságoknak valamely közérdekű, sőt országos ügyekre vonatkozó, s az 1886. évi XXI. t.-cz. 2. §. c) pontján alapuló megnyilatkozásai és az ezekre vonatkozó határozatai. — a mennyiben azok a törvényben előirt alakiságok megtartásával hozattak, a mit pedig jelen esetben a felebbező sem von kétségbe, — és a tárgyilagosság korlátait át nem lépik, sem felsőbb hatósági beavatkozás tárgyává, épen közhatósági egyéb intézkedésektől eltérő bizalmi vagy érzelmi jellegüknél fogva nem tehetők, sem meg nem változtathatók. Törvényhatósági bizottsági határozatok ellen szóbelileg bejelentett felebbezés nem vehető figyelembe. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 132.556. sz. határozata: A bizottsági közgyűlésében 600. szám alatt hozott határozatával névszerinti szavazással, szótöbbséggel kimondotta, hogy Cs. vármegye feliratához képest felterjesztést intéz az országgyűlés képviselőházához az iránt, hogy a képviselőház nyugodt tárgyalási rendje helyreállittassék és biztosittassék, s a kormány által előterjesztett törvényjavaslatok sürgősen elintéztessenek. Ugyanezen határozatban a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával kimondatott, hogy B. Ákos azon kérelme, hogy a névszerinti szavazásban részt vett bizottsági tagok nevei a jegyzőkönyvben felsoroltassanak, nem fogadtatik el. Ezen utóbbi része ellen a határozatnak B. Ákos szóbelileg felebbezést jelentvén be, erről hozzám a határozat bemutatása mellett az ugyancsak mult évi deczember hó 14-én 600. szám alatt kelt felterjesztésben jelentés tétetett. Ezen jelentés nyomán felebbező szabályszerű értesítése végett kijelentem, hogy az 1886. évi XXI. t.-ez. 8 §-ának harmadik bekezdésében foglalt azon rendelkezésnek, hogy a felebbezések az ugyanazon szakaszban megállapított határidőn belül nyújtandók be, egyedüli helyes értelmezése csakis az lehetvén, hogy az kizárólag Írásbeli felebbezésre vonatkozhatik. a határozat emiitett része ellen élő szóval bejelentett felebbezés alapján, az ügy érdemleges elbírálásába nem bocsátkozhattam. A törvényhatósági közgyűlési jegyzőkönyvben semminemű, a közgyűlési határozat ellen irányuló tiltakozás kifejezést nem nyerhet, illetőleg ily tiltakozás vagy nyilatkozat a jegyzőkönyvhöz mellékletképen nem csatolható. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 47.987. számú határozata: A törvényhatósági közgyűlésben hozott, s a vármegye főispánjának felterjesztésével hozzám bemutatott határozat szerint, a magyar állam fennállásának ezeréves évfordulója megünneplése czéljából május hó 17-ére díszközgyűlés megtartása tüzetett ki, az ünnepélyrendezés iránt intézkedés történt, s végül kimondatott, hogy T. G. és társai bizottsági tagoknak Írásban benyújtott nyilatkozata, a melyben kijelentik, hogy a millenniumi ünnepélyen a hazai román ajkú lakosságnak a nyilatkozatban felsorolt sérelmei miatt részt nem vesznek, — a közgyűlési jegyzőkönyvhöz csatoltassék. Ezen határozatnak a T. G. és társai nyilatkozatára vonatkozó részét az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-ában gyökerező jogomnál fogva, mint törvénybe ütközőt hivatalból megsemmisítem s elrendelem, hogy az a közgyűlési jegyzőkönyvben