Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 92 a jelen rendeletemre hivatkozással töröltessék, s a nyilatkozat T. G. és társainak visszaadassék. — Ugyanis az 1886. évi XXI. t.-cz. a közgyűlés határozatával meg nem elégedő félnek, sérelme törvényes alakszerű kijelentésére a 8. és 10. §-okban meghatározott jogorvoslatokon kivül más módozatot nem nyújt; a törvény ezen intézkedésénél fogva tehát teljesen ki van zárva, hogy a közgyűlési határozat ellen bárminemű tiltakozás, vagy mint ez esetben a hozott határozat erkölcsi értékének csorbítását czélzó nyilatkozat a közgyűlési jegyzőkönyvben kifejezést nyerhessen, illetőleg mellékletképen a jegyzőkönyvhöz csatoltathassék. A valamely tárgygyal kapcsolatosan az alispánhoz intézett kérdésre adott válasz, csak azon esetben veendő fel a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a vonatkozó határozatba, ha ily irányban a bizottsági közgyűlés határozatot is hozott. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 28,055. sz. határozata: A vármegye törvényhatósági bizottsága T. és H. vármegyék és D. városnak a politikai helyzetre vonatkozó átiratait közgyűlésében tárgyalás alá vévén, annak során M. Gyula bizottsági tag a szőnyegen levő tárgygyal kapcsolatosan a meg nem szavazott közadók és ujoncz-jutalék behajtása, illetőleg állítása tekintetében elfoglalandó álláspontra nézve intézett kérdést az alispánhoz, kinek válasza felszólaló által tudomásul is vétetett, s kimondatott, hogy az emiitett törvényhatósági átiratok felett a közgyűlés napirendre tér. M. Gyula bizottsági tagnak, a szóban levő határozatok kimondása előtt a szőnyegen forgott tárgygyal kapcsolatosan előterjesztett azon kérelme, hogy az ő felszólamlására az elnöklő alispán által adott válasz a közgyűlésről szerkesztett jegyzőkönyvbe, illetőleg a vonatkozó közgyűlési határozatba felvétessék, elnöklő alispán helyt nem adott A vármegye alispánjának ezen eljárása ellen, K. Lajos tiszti főügyész az 1896 évi XXL t.-cz. 70. §-a alapján felebbezéssel élt. Miután az iránt, hogy az ügyek tárgyalása rendén, azokból kifolyólag tett felszólamlásokra és kérdésekre adott feleletek, a jegyzőkönyvbe a bizottsági közgyűlés többségének idevonatkozókig határozati lag kifejezett akarata nélkül felvétessenek, sem törvény, sem szabályrendelet intézkedést nem tartalmaz; és miután az, hogy M. Gyula felszólamló bizottsági tagnak az alispáni válasz jegyzőkönyvbe iktatására vonatkozólag tett előterjesztése fölött a közgyűlés határozatot hozzon, sem a felszólamló, sem más bizottsági tag által nem kéretett: nem látok törvényes okot fenforogni arra, hogy az alispán válaszának a határozat szövegébe felvételét utólag elrendeljem. Árvapénznek pénzintézeti elhelyezése kérdésében a közgyűlésnek névszerinti szavazással évről-évre újból kell határozni. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 7918. sz. határozata: A vármegye közönsége a köz- és árvapénzek kezelésére és elhelyezésére hozott határozatával az eddigi gyakorlatot fentartotta, nem járulván hozzá ahhoz, hogy akár a vármegyei közpénzek, akár az árvapénzek a vármegyei négy pénzintézetnél, fedezeti tőkéjük arányában betétként helyeztessenek eí. Ezen határozatot 8. Géza s a kereskedelmi bank részvénytársaság felebbezései folytán felülvizsgálván, a vármegyei közpénzek elhelyezésére vonatkozó részében helybenhagyom, az árvapénzek elhelyezésére