Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 50 — Ármentesitő társulatok gátőrházai a házadó alól kivéve n'ncsenek. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1893. évi 5214. sz. határozata. Az 1876. évi XIV. t.-czikk 103. §-a értelmében, a husz évi ideiglenes házadómentesség gyógyfürdőhelyeken csak a fürdőtulajdonosok által épitett, s a fürdőhelyiségeket magáhan foglaló, valamint a fürdővendégek elszállásolására szolgáló uj házakra adható meg. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 2580. sz. határozata. Oly újonnan épült házak, melyeknek felépítése csak azzal a határozott feltétellel engedtetett meg, hogy a tulajdonos azokat bizonyos meghatározott idő múlva lebontani köteles, ideiglenes adómentességben nem részesíthetők. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1887. évi 345. sz. határozata: Az ideiglenes házadómentesség oly újonnan épült államvasuti épületekre is megadandó, a melyek más czélra bérbe adva nem lévén, állandó házadómentességben részesülnek. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1887. évi 11,979. sz. határozata. A Szeged szabad királyi város területén emelendő épitmónyek adómentességéről szóló 1880. évi XVIII. t.-cz. 3. §-ában megállapított kivételes házadómentesség, csakis oly újonnan épült házakra terjed ki, a melyek az árviz előtt még beépítve nem volt telkeken emeltetnek. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1888. évi 8202. sz. határozata. Az 1876. évi XIV. t.-cz. 103. §-ában megállapított kivételes husz évi házadómentesség, a gyógyfürdői elnevezés engedélyezésekor már felépítve volt épületekre nem igényelhető. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1889. évi 2392. sz. határozata. Ha valamely épületnek első emelete, a földszinti részek érintetlenül hagyása mellett teljesen lebontatván, ó-falak vagy falrészek felhasználása nélkül újra felépíttetik, és arra egészen uj második emelet is emeltetik: az első emelet 8, illetve 10 évi, a második emelet pedig 10, illetve 12 évi ideiglenes hizadómentességben részesül. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1892. évi 9129. sz. határozata. Hitközség, a lelkésze magántulajdonát képező ház után a lelkész terhére kivetett adó ellen íelebbezni akkor sincs jogosítva, ha annak kifizetését elvállalta. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1889. évi 8918. sz. határozata. Az állandóan házadómentes szeszgyárhoz tartozó marhaistállók után házbéradó nem róható ki. A m. kir. pénzügyminiszter 1884. évi 70,898. sz. határozata: G. és társai szeszgyáros czégnek, a szeszgyára mellett fennálló marha-