Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 41 — határozatára alapította, a melyben a kir. pénzügyigazgatóság nézete szerint kimondatott, hogy az állami tisztviselők és szolgák, hivataluk után járó jövedelmük után sem iskolai sem pedig egyházi adóval meg nem róvhatók. A kir. pénzügyigazgatóság e felfogása azonban téves, mert a kérdésben levő minisztertanácsi határozat az állami alkalmazottakat, — és pedig kizárólag e minőségükben húzott jövedelmeik után, — csupán az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 35. §-a alapján kivetett községi iskolai adók fizetése alól mentette fel, mint a mely adók a községi adókkal teljesen azonos természetűek. Egyházi adó, valamint az egyenlő természetű felekezeti iskolai adófizetése alól azonban az állami alkalmazottak közigazgatási utón fel nem menthetők. Meghagyom ennélfogva a kir. pénzügyigazgatóságnak, hogy megkeresésének e rendelet értelmében leendő módosítása mellett a s—i polgármesteri hivatalt, az állami alkalmazottak terhére szabályszerűen* kimutatott egyházi adóhátralékok behajtása iránt haladéktalanul hivja fel, s erről az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsát is értesítse.