Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

C) Egyenes adók. 1, Földadó. Földadóelengedésnek az 1883. évi XLIV. t.-cz. 49. és 50. §-ai alapján abban az esetben is van helye, ha a szántóföldekre vonatkozólag elemi csapásként jelentkező tartós szárazság, a bevetett földeknek termését egész határokat magában foglaló nagyobb területeken nem teljesen, hanem csak egyharmad vagy kétharmadrészben semmisiti meg oly módon és időben, hogy az illető földek azon évben már ujabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tétethetnek. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 56. sz. döntvénye. Folytonos esőzésből származó árviz elemi csapást képez, s a földadó elengedése czéljából beadandó kérvények benyújtására meghatározott határidő attól az időponttól számítandó, midőn az árviz a legmagasabb fokot érte el. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1885. évi 202. sz. határozata. A mindkét hitvallású evangelika egyház lelkészei és tanitói által fizetés fejében haszonélvezett földek után járó egyenes adókat az egyházközségek, mint a haszonélvezetül adott földek telekkönyvi tulajdonosai tartoznak, — a kincstárral szemben, — még abban az esetben is fizetni, ha a megválasztott lelkészek vagy tanítókkal netán kötött magánjogi természetű szerződés értelmében ezek az adófizetésre magukat kötelezték. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1885. évi 3515. sz. határozata. Az úgynevezett «ragya» és nagy fokú hideg által a szőlőtermésben és gabonában okozott kár folytán földadóelengedésnek helye nincs. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1885. évi 3722. sz. határozata. Az 1883. évi XLIV. t.-cz, 49. §-ában felsorolt elemi csapások czimén igényelt adóelengedési kérelmek érdemében, csak a szenvedett kár bizottsági felvétele alapján lehet határozatot hozni, miből folyik, hogy az ilyen ügyekben a kár előzetes felvétele nélkül és igy a kellő alap hiányában hozott határozatok hivatalból megsemmisíttetnek. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1886. évi 12,210. sz. határozata.