Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 160 ­felhasználásáról, az ellenőrzés czéljainak megfelelő feljegyzéseket vezetni, az'okat az adó szedésére jogosítottnak rendelkezésére bocsátani, s általában magukat a szesz beszerzése és felhasználása tekintetében az utóbbi által gyakorlandó ellenőrzésnek alávetni. 3. A szeszfőzés czéljából engedély kikérése nélkül beszerzett szesznek más czélra leendő fordítása, az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 9. §-ának d) pontjába ütköző jövedéki kihágást képez, s az az emiitett törvényszakasz értelmében büntetendő. 4. Ha a fent emiitett szeszfőzdék tulajdonosai szeszt, a jelen rendelet határozmányainak figyelmen kivül hagyásával szereznek be, olybá tekinten­dők, mint a kik szeszt más beszedési körből jogtalanul szereztek be, s velők ehhez képest kell a fennálló törvények alapján eljárni. A pénzügy igazgató­ságoknak feladatává teszem, hogy az iránt intézkedjenek, hogy jelen rende­letem az érdekelt szeszfőzőkkel megfelelően közöltessék. A kismértékben való elárusitási engedélyivel biró kereskedőnek joga van dena­turált szeszt hordókban is árusitani. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 86,804. sz. határozata: K. J. kereskedőnek a pénzügyigazgatóság határozata ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, a határozatot, melylyel felebbező denaturált szesznek hordóban történt eladása miatt, az 1888. évi XXXV. t.-cz. 62. §-a alapján, a részére szeszes italoknak kismértékben való eladására szóló enge­dély elvonásával büntettetett, minthogy az adómentes használatra szánt szesz tárgyában kiadott szabályzat értelmében a denaturált szesz forgalmazása, a forgalomba hozott mennyiségek, és a denaturált szesz tartására használt edé­nyek minőségének meghatározása által korlátozva nincs, az 1888. évi XXXV. törvényczikk végrehajtása iránti utasítás 3. §-ában meghatározott kismérték­beni elárusitás feltételei pedig, az italmérési adótól mentes denaturált szesz kicsinyben való eladására nem vonatkoznak, igy a denaturált szesznek nyilt vagy kötött edényben való elárusitása kihágásnak tényálladékát nem álla­pítja meg, feloldom és nevezettet szeszes italok kismértékbeni eladására szóló engedélyének birtokában meghagyom. Egetett szeszes folyadékok valamely beszedési körön keresztül csak nyilvános utakon s csak nappal szállithatók, s ha a keresztül szállitás megállapodás nélkül történik, vagy a megállapodás csak az igavonó állatok ellátására szoritkozik, azt a bérlőnek bejelenteni nem kell. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 15,284. sz. határozata: Az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 6. §-a értelmében, a szeszgyárosoknak, szabadraktár tulajdonosoknak stb. kivételével, égetett szeszes folyadékokkal nyilt helyekre más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogo­sítottnak engedélye nélkül, akár 100 litert tevő. akár azon alóli mennyiség­ben bevinni, — az emiitett szakasz második bekezdésében foglalt kivételek­től eltekintve, — tiltva van. Kérdés tétetett az iránt, hogy a törvénynek e rendelkezései mi módon alkalmazandók az átviteli szállítmányok, vagyis oly égetett szeszes folyadékok tekintetében, melyek rendeltetési helyükre való szállitás közben valamely községen (beszedési körön) keresztül szállíttatnak. Erre nézve a következőket rendelem: Égetett szeszes folyadékokat rendel­tetési helyükre való szállításuk közben valamely községen (beszedési körön) keresztül szállítani csak nyilvános utakon szabad; nem szállithatók tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom