Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 161 azok dülő utakon, ösvényeken, gyalogutakon és egyes lakházakhoz vezető mellékutakon. A szállítás csak nappal eszközölhető, még pedig ápril hótól szeptember hó végéig reggeli öt órától estéli kilencz óráig, a többi hónapokban pedig reggeli hét órától esti hét óráig. E szabály az utasok által az utazás alatt leendő felhasználásra szánt, nemkülönben a nyilvános közlekedési vállalatok által szállított égetett szeszes folyadékokra nem terjed ki. Az átszállításra nézve az illető községben (beszedési körben) szeszitalmérési adó beszedésére jogosítottnak (kizárólagos szeszitalmérési jogbérlőnek) engedélyét kieszközölni nem szükséges, és ha a keresztül szállítás megállapodás nélkül történik, vagy ha a megállapodás csak az igavonó állatoknak községi utakon való etetésére vagy itatására szorítkozik, arról a szeszitalmérési adó beszedésére jogosítottnak (kizárólagos szeszitalmérési jogbérlőnek) bejelentést sem kell tenni. Ha azonban a községben (beszedési körben) az átszállítás alatt levő égetett szeszes folyadékokkal huzamos ideig való tartózkodás, avagy lerakodás, vagy az igavonó állatoknak bekerített telepen, udvarokban stb. való etetése vagy itatása szándékoltatnék, erről az illető községben .{beszedési körben) a szeszitalmérési adó beszedésére jogosítottnak (kizárólagos szeszitalmérési jogbérlőnek) jelentés teendő, ki jogosítva van saját érdekei szempontjából az áru keresztül-szállitását személyesen vagy közegei által ellenőrizni. Az italmérési illeték az 1883. évi XXXV. t.-cz. 14. §-ának alapján nem emelhető íel ott, hol a kizárólagos szesz italmérési jog van hasznositva, még abban az esetben sem, ha a bérlő maga a korcsmáros. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 92,861. sz. határozata: B. S. korcsmáros italmérési illeték ügyét a felszólamlási bizottság elnökének közbevetett felebbezése folytán felülvizsgálat alá vonván, a neheztelt határozattal B. terhére évi harmincz (30) frtban megállapított italmérési illetéket fentartandónak találtam, mert az 1893. évi 38,003. sz. rendeletem mindenütt alkalmazandó, hol a kizárólagos szeszitalmérési jog van hasznositva, tekintet nélkül arra, hogy a kizárólagos szeszitalmérési jogbérlő egyszersmind pénzügyi hatósági engedélylyel biró bor- és sör-korcsmáros is. Ha az italmérési engedély hivatalból vonatik el, az italmérési illeték az elvonás napjától törlendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 10,369. sz. határotata: Értesítem az igazgatóságot, hogy azokban az esetekben, midőn az italmérési engedélyek a kimérések számának apasztása czimén, s az 1888. évi XXXV. t.-cz. 10. §-ának e) pontja alapján évközben vonatnak el: az 1888. évi XXXV. t.-cz. 12. és 41. §-aitól eltérőleg, az előirt évi italmérési illetéknek az italmérési engedély jogérvényes elvonásának napjától számítandó aránylagos része mindig és pedig hivatalból törlendő, illetve, ha a törlésbe hozott összeg már befizettetett volna, az az érdekelt félnek esetről-esetre visszautalványozandó. A bortermelők sem kaphatnak kimérési engedélyt a korcsmák megállapított létszámán felül. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 6913. sz. határozata: Értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy miután időközileg az italmérések, illetve az italmérési engedélyek száma minden egyes városra és kőzni. 11