Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 10 Ha a vadászati törvény elleni kihágás vizsgálata közben, a vadászati adó ellen elkövetett hihágás esete is fenforogni látszik, az eljáró közigazgatási hatóság a pénzügyi szempontból szükséges vizsgálat megejtésére is köteles kiterjeszkedni; a pénzügyi kihágás feletti elsőfokú Ítélethozatal joga azonban a kir. adófelügyelőt (most pénzügyigazgatóságot) illeti. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 686. sz. határozata. Annak elbírálására, hogy boritaladó fizetendő-e vagy nem, a közigazgatási bizottság nem illetékes. A m. kir. pénzügyminiszternek a m. kir. belügyminiszterhez intézett 1888. évi 21,970. sz. átirata: Folyó évi áprüis hó 8-án 23,216. sz. a. kelt átiratára van szerencsém éi'tesiteni nmtgdt, hogy annak a kérdésnek az elbírálása, hogy B. J. g—i lakos köteles-e az 0. község által követelt 20 írt borfogyasztási adót megfizetni vagy nem, a bor és husfogyasztási adótörvények és szabályok értelmében a pénzügyi igazgatóságok hatáskörébe tartozik. Nézetem szerint tehát jelen ügyben a T. vármegyei közigazgatási bizottság által f. é. február hó 9-én 336/118. szám alatt hozott határozatnak feloldása mellett, az iratok illetékes határozathozatal végett a kir. pénzügyigazgatósághoz volnának átteendők. Az illetékegyenérték jogosságának és helyességének eldöntésére első sorban a pénzügyigazgatóság, s utolsó sorban a pénzügyi közig, biróság lévén illetékes: e felebbezési hatóságok mellőzésével, az illetékegyenértéki előírások jogosságának és helyességének elbírálását valamely szakbizottságra bízni nem lehet. A m. kir. pénügyminiszter 1889. évi 29,655. sz. határozata : Értesítem a vármegye közönségét, miszerint nem vagyok abban a helyzetben, hogy a vármegyében létező községek terhére kivetett illetékegyenértékek tisztázása czéljából szakbizottság kiküldésére irányuló kérelmét teljesíthetném. Az illetékegyenérték jogosságának és helyességének eldöntésére ugyanis az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 29—36. §-ai, illetve az 1887. évi XLV. t.-cz. 8. §-a értelmében, elsőfokban a pénzügyigazgatóság, s utolsó fokban a pénzügyi közigazgatási biróság illetékes. E felebbezési hatóságok mellőzésével tehát, az illeték egyenértéki előírások jogosságának és helyességének elbírálását valamely szakbizottságra bizni törvényesen nem lehet. Halálesetek közlésének elmulasztása miatt, a községek elöljárói ellen kirovott rendbírságok tárgyában a közigazgatási bizottság végérvényesen határoz. A m. kir. pénzügyminiszter 1889. évi 52,942. sz. határozata: A halálesetek közlésének elmulasztása miatt a községek elöljárói ellen kiróvott rendbírságok tárgyában az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 46. §-a, illetve 14. §-ának második bekezdése értelmében, a közigazgátási bizottság végérvényesen határoz, mely okból a közigazgatási bizottság ily tartalmú határozata ellen, a volt győri kir. adófelügyelő által beadott felebbezés, e konkrét esetre vonatkozólag érdemleges tárgyalás alá vehető nem volt. Általában azonban figyelmeztettetik a közigazgatási bizottság, miszerint jövőben hasonló ügyek elbírálásánál tartsa szem előtt, hogy a halálesetek bejelentésének elmulasztása, tekintet nélkül a mulasztás okaira és következményeire, az 1881. évi XXXIV t.-czikk 46. és 14. §§-ai szerint bírálandó el.