Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 11 — Vadászati jegy nélküli vadászattal elkövetett kihágás elbirálására az 1883. évi XXIII. t.-cz. 53. §-a, illetve ugyanezen törvény 45. §-a alapján az illetékes kir. adóielügyelö (most kir. pénzügyigazgató) illetékes. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 2571. sz. határozata: A megye alispánjának mult évi deczember hó 31-én 164. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint az ó—b. járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítéletnek helybenhagyásával, H. Milán és M. Milán vadászati jegy nélkül való vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 16. §-a alapján 20—20 fit pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 4—4 napi elzárásban marasz .altattak el, elmarasztalt feleknek közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, a fentebb érintett elsőfokú Ítélettel együtt feloldatik, s az ügyiratok az illetékes kir. adófelügyelőhöz áttétetni rendeltetnek, mert a kérdéses kihágás az ügyiratok tanúsága szerint 1883. évi november havában követtetett el, minélfogva az, tekintettel az 1883. évi XXIII. t.-cz. 53. és 45. §-ára, az illetékes kir. adófelügyelő által bírálandó el. A vadászati jegy visszavonásának elrendelésére a láttamozásra hivatott törvényhatósági tisztviselő, nem pedig a rendőrbiró illetékes. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 62. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a kapuvári járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával H. A., az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-ába ütköző éjjeli orvvadászat által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján, ugyanezen törvényczikk 36. §-a szerint felosztandó 150 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 15 napi elzárásban, továbbá 2 frt kártérítésben, 8 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztalhatott el, s vadászati jegyének az 1883. évi XXIII. t.-cz. 37. §-a értelmében leendő visszavétele elrendeltetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : felhozott indokainál fogva azon módosítással hagyatik helyben, hogy miután a vadászati jegy visszavonását a láttamozásra hivatott törvényhatósági tisztviselő rendeli el, nem pedig a rendőrbiró, a jogérvényes Ítélet a láttamozásra hivatott törvényhatósági tisztviselővel közlendő. A fizetési meghagyások kézbesítése, a halálesetek közlése s az illeték kiszabásához szükséges adatok beszolgáltatása körül elkövetett mulasztások miatt birságok kivetésére a kir. pénzügyigazgatóságok, s felebbezés esetében az illető törvényhatósági bizottságok illetékesek. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 4930. sz. határozata: Az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 14., 46. és 47. §-ai értelmében a fizetési meghagyások kézbesítése, a halálesetek közlése s az illeték kiszabásához szükséges adatok, adó és értékbizonylatok beszolgáltatása körül elkövetett mulasztások miatt kivethető birságok kezelése tárgyában, a folyó évi január hó 14-én 1287. s ápril 3-án 8028. szám alatt kelt jelentéseire válaszoltatik, miszerint az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 14., 46. és 47. §-ai az 1889. évi XXVIII. t.-cz. által csak annnyiban lettek megváltoztatva, hogy az utóbb idézett törvény 8. §-ának 5. pontja értelmében, e birságok kivetésére első fokban a kir. adófelügyelők hatáskörébe lépett kir. pénzügyigazgatóságok illetékesek, a kir. pénzügyigazgatóságok ily tárgyú határozatai ellen azonban az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 12. §-ának 1. pontjához képest a felebbezések ma is az illető törvényhatóság közigazgatási bizottságához nyújtandók