Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

a jövedéki kihágások elkövetőire szabott pénzbüntetések feleslegei, a kir. adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasitás VIII. fejezetében foglaltak sze­rint, a jövedéki bírságalap javára számolandók él. Ily esetekben a feljelen­tőknek, felfedezőknek és tettenérőknek szabályszerű jutalékok járnak. A jelen­tése zárpontjában a végrehajtási utasitás 95. és 107. §-ainak második bekez­désére való hivatkozással felvetett ama kérdésre nézve, hogy az italmérési adó beszedésére jogosultat, vagy a kizárólagos italmérési jog bérlőjét meg­illető büntetéspénzekből, eljárási költség czimén mennyi vonassék le, szol­gáljon zsinórmértékül, hogy az adószedésre jogositott, illetve a bérlő, a fel­merült eljárási költségeknek abban az arányban való megtérítésére kötele­zendő, a mily arányban az őt illető ügyek a hivatalos eljárásnál vagy tárgyalásnál képviselve voltak; megjegyezvén, hogy az eljárási költségek közé a segédleti és tanudijak mellett, a kiküldött pénzügyi tisztviselő napi­dijai és útiköltségei is számitandók. A községek által megváltott ital-fogyasztási- és italmérési adók után járó be­szedési jutalék magát a községet illeti, de a község képviselő testülete jogositva van azt egészben vagy részben, az adóbeszedést trljesitő elöljáróságnak átengedni. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 9916. sz. határozata. Ha a kizárólagos italmérési jogbérlő fizetési kötelezettségének eleget nem tesz, éppen ugy, mint más bérlök ellen, ellene is alkalmazható zárgondnoki kezelés. Ily esetben a bérlőt, a zárgondnok ellenőrzése mellett, a pálinkaméréssel meg lehet bizni. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 468. sz. határozata. A csoportba foglalt s együtt bérbeadott községek mindegyikében köteles a bérlő a bejelentések elfogadása és az adók befizetése czáljából irodát felállítani. A m. kir. pénzüg3Tminiszter 1891. évi 20,762. sz. határozata. A bérlőnek joga van az őt illető birság behajthatatlansága esetében alkalmaz­ható tagságbüntetést elengedni, ha a birságban a kir. kincstár eljárási költségekkel érdekelve nincs. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 75,424. sz. határozata. Az M. lakos ellen, fogyasztási adó- és italmérési jövedéki kihágás miatt, jogérvényes birói Ítélettel kiszabott összesen 178 frt 88 kr. pénzbün­tetés helyett, megfelelő elzárás büntetés alkalmazása iránt felmerült kér­désben tett jelentésére, értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy miután F. község mint adószedésre jogositott, a szerződések vonatkozó pontozatai értelmében, a befolyó bírságok, illetve jövedéki büntetéspénzek felett, — az eljárási költségek levonása után, — szabadon rendelkezhetik, ennélfogva abban az esetben, ha nevezett község szabályszerű alakú, s az illető járási főszolgabíró által is megerősített nyilatkozatban kijelenti, hogy az őt M.-val szemben megillető 178 frt 88 kr. megítélt büntetéspénzre igényt nem tart, sem ez összeg helyett az elzárás-büntetés alkalmazását nem kivánja: pénz­ügyi szempontból, — feltéve, hogy a megítélt büntetéspénzben a kincstár eljárási költségekkel érdekelve nincs, — nem forog fenn észrevétel az ellen, hogy a birói Ítélettel megállapított elzárás büntetés foganatosítása mellőztessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom