Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 143 Az ital-, fogyasztási és italmérési adók beszedése iránt, különös méltánylást érdemlő esetben, oly egyénekkel is köthető bérleti szerződés, kik valamely bűntény, vétség, csempészet vagy más jövedéki kihágás miatt már el voltak Ítélve. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 86,435. sz. határozata: Azon kérdésre, hogy a fogyasztási, ital- és szeszitalmérési adók beszedési jogának béribeadásáról, és a bérleti feltételekről szóló jegyzőkönyv 7. pontjának az a határozmánya, hogy a haszonbérletből mindazok kizáratnak, a kik valamely bűntény vagy vétség, csempészet vagy más jövedéki kihágás miatt büntetve voltak, — az elitéltekkel szemben az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva mennyi időre bir hatálylyal? Miheztartás végett értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy minden ez iránti ellenkező törvényes határozmány hiányában, az illető elitéltek, a büntetés által a haszonbérletből egyszersmindenkorra kizáratottnak tekintendők. Mindamellett ez nem akadályozza azt, hogy egyes méltánylást érdemlő esetekben, a midőn az elkövetett bűntett, vétség, csempészet vagy jövedéki kihágás természeténél, vagy az eltelt idő hosszánál, illetve az elitéltnek azóta követett magatartásánál fogva, az elitéltnek megbízhatósága ellen alaposabb kifogás nem emelhető, a bérlet iránti szerződés oly egyénnel is köttessék meg, a ki bűntett vagy vétség, csempészet vagy más jövedéki kihágás miatt büntetve volt. Az ez iránti elhatározást azonban mindenkor magamnak tartom fenn, minélfogva oly esetekben, midőn a czim más vállalkozó hiányában, vagy kedvező ajánlat esetében oly egyénnel óhajtana szerződést kötni, ki a szerződésbeli szóban forgó korlátozás alá esik, a szerződés jóváhagyása iránti felhatalmazás elnyerése végett ide esetről-esetre indokolt jelentés teendő. Az italmérési adót megváltó adóköteles felek, a megváltási átalányt egyetemlegesen kötelesek megfizetni, s az egymás ellenében támasztható kártéritési igény magánjogi útra tartozik. A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 44,402. sz. határozata. Az ital-, fogyasztási- és italmérési adók megváltása iránt tartott tárgyaláson megjelent járási tisztviselő, az államkincstár ellen napi dijat, és egyéb költséget fel nem számithat. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 7846. sz. határozata, Az italmérési adóbérlőnek s általában az adószedésre jogosultnak, a jövedéki kihágások tárgyában hozott elsőbirósági itélet ellen felebbezési joga nincs. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 20,802. sz. határozata: Értesitem a pénzügyi igazgatóságot, hogy az italmérési adó beszedésére jogositott magánfelet, a jövedéki büntető rendes eljárás folyamán, az első folyamodásu törvényszékek határozatai ellen felebbezési jog meg nem illeti, mert az 1883. évi XLIV. t.-cz. 104., 107. $-ai értelmében, a jövedéki kihágási ügyeknek a pénzügyi bíráskodással felruházott törvényszékhez való áttétele, és az első folyamodásu törvényszékek által az ezen ügyekben hozott elsőfokú határozatoknak megfelebbezése, a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik, s az 1888. évi XXXV. t.-cz. végrehajtása iránti utasításhoz kiadott megváltási és bérleti szerződések szerint a jogosultnak (megváltó község, adókötelesek társulata, bérlő) csak az van megengedve, hogy a