Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

Habár a közigazgatási hatóság a kiskorú gyermek testi épségének, erkölcsi és szellemi érdekeinek veszélyben forgása esetén rendészeti szempontból ideiglenesen tehet is oly intézkedéseket, sőt azt tennie kötelessége, melyeknél fogva a gyermeke életét vagy testi épségét veszélyeztető szülőnek hatalma alul a gyermek elvonattassék ; de ily intézkedés csak rövid idő tartamára hozathatván hatálylyal: erre azonnal kell következnie az illetékes gyámhatóság törvényszerű intézkedésének. A m. kir. Curia 1889. évi 7519. sz. határozata: A szigetvári szolgabiróság Gy. Rózát törvénytelen gyermeke feletti törvényes hatalom gyakorlásától, a gyermek életbiztonsága megóvása czéljából eltiltotta és azt B. Annára ruházta, Később Gy. Róza egy társával B. Annától a gyermeket erőszakkal elvitte. Ezen cselekményekért Gy. Róza és társa ellen gyermekrablás büntette czimén a kaposvári királyi törvényszék előtt vád emeltetett, Az első bíróság a gyermekrablásban vádlottakat bűnöseknek mondta ki; a kir. tábla és a kir. Curia fenti számú határozatával az első bíróság Ítéletét megváltoztatta és vádlottakat a gyermekrablás bűntettének vádja alól a fenti elv alapján felmentette. A kiskorúnak azon ügyeiben, melyekre a törvény a gyámoltat cselekvési képességgel felruházza, a gyámot annak egyébként a törvényben gyökerező képviseleti joga meg nem illeti, s a kiskorú az ilyen ügyekben, ha nem akar személyesen eljárni, őt megillető törvényes jogát meghatalmazott által is gyakoroltathatja. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1336. sz. határozata: A közig, bizottságnak másodfokú határozata, mely szerint a vármegyei árvaszék által hozott elsőfokú határozat helybenhagyásával Sz. T. M. ügyvéd hatósághoz intézett beadványban hatóságot sértőleg használt kifejezések miatt A. D. község szegény alapja javára az 1877. évi XX. t.-cz. 281. §-a alapján 200 frt pénzbírság megfizetésében marasztaltatott el; továbbá ezen határozatnak jogerőre emelkedése után a beadvány hiteles másolata a fegyelmi eljárás megindítása végett az ügyvédi kamarának megküldetni rendeltetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú határozattal együtt illetékesség hiányából megsemmisíttetik és a nevezett ügyvéd ellen folyamatba teendő fegyelmi és illetékes további eljárás végett a sértő kifejezéseket tartalmazó kérdéses beadványnak a K.-i ügyvédi kamarához leendő áttétele elrendeltetik; mert az 1877. évi XX. t.-cz. 87. §-a szerint a gyám képviseli a kiskorút minden peres és azon nem peres ügyekben, melyekben a képviselet nincs kizárva. A gyámnak ezen képviseleti joga kiterjed a gyámoltját érdeklő mindazon jogügyletekre, melyekre nézve a kiskorúnak cselekvési képessége a fenálló jogszabályok szerint korlátozva van. Ezen, a törvényben gyökerező képviseleti jog nem illeti meg azonban a gyámot a kiskorúnak azon ügyeire nézve, melyekre a törvény a gyámoltat cselekvési képességgel felruházza s a mennyiben ezen ügyeket a kiskorú nem akarja személyesen elvégezni, az e tekintetben őt megillető törvényes jogát meghatalmazott által is gyakorolhatja s képviselőjének választásánál a gyám személyéhez kötve nincs, hanem ezt az arra jogosultak közül szabadon választhatja. Ily cselekvési képességgel ruházzák fel az 1877. évi XX. t.-cz. 26. és 91. §-ai a 16 évet meghaladott kiskorút arra nézve, hogy ha az iskoláztatása, vagy tartása, nevelése, kiképzése stb. iránti gyámi megállapodással egyet nem ért, a gyámhatóság határozatát kérhesse ki, a mely esetben nem szükséges, hogy a gyámolt a gyám megállapodása elleni kifogását személyesen jelentse be. hanem azt meghatalmazott által is teljesítheti.