Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

Minthogy pedig a fenforgó esetben az iratok szerint G. P. már életének 20-ik évében van és éppen az iskoláztatása s tartása iránt hozott gyámi megállapodások ellenében kérte ki a vármegyei árvaszéknek mint gyámhatóságnak határozatát, az erre nézve Sz. T. M. ügyvédnek adott meghatalmazás törvényszerűen jött létre s ennélfogva a nevezett ügyvéd ezen ügyre vonatkozólag G. P. jogérvényesen meghatalmazott képviselőjének tekintendő ; továbbá, habár a sértő kifejezéseket tartalmazó kérdéses beadványt — annak szövegezése szerint — a nevezett ügyvéd csupán saját nevében s a maga érdekében szerkesztette és azt a kk. G. P.jvel is aláíratta, mégis, miután ezen beadványt azon meghatalmazási viszonyból kifolyólag és azon ügyre vonatkozólag nyújtotta be, a melyre nézve a törvényszerű meghatalmazást az erre jogosított G. P.-től nyerte és benne a bírság által sújtott félnek minősége s a meghatalmazottnak minősége egyesül, ezen beadvány meghatalmazotti minőségben Írottnak veendő. Minthogy pedig az 1887. évi XXXIII. t.-cz. 3. §-a azon ügyvéd ellen, ki a meghatalmazotti minőségében a közig, hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ a fegyelmi eljárást és a fegyelmi bíróság illetékességét állapítja meg. az előadottaknál fogva Sz. T. M. ügyvédnek felebbezése folytán az alsóbb fokú határozatok megsemmisítendők és a nevezett ügyvéd ellen folyamatba teendő fegyelmi eljárás megindítása végett a kérdéses beadványnak az illetékes ügyvédi kamarához leendő áttétele elrendelendő volt. Az atya a fennálló házasság tartama alatt született s igy törvényesnek vélelmezendő vagyontalan kiskorú gyermeke tartására gyámhatóságilag mindaddig kötelezendő, mig a kiskorú gyermek törvénytelen születése biróilag kimondva nincs. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 111,985/93. sz. határozata: Kiskorú T. Pál tartási ügyében a közig, bizottság gyámügyi felebbviteii küldöttsége által másodfokon hozott határozatot T. Pálné, született K. Lidia felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: Az idézett másodfokú határozat felebbezés tárgyává nem tett intézkedését melylyel megváltoztatott a Cz. város árvaszéke által hozott határozat azon része, melyben köteleztetett T. Pálné, szül. K. Lidia, hogy kiskorú fia T. Pál törvénytelenitése iránt a bírói eljárást indítsa meg, érintetlenül hagyom. A fentebbi határozatok azon egybehangzó intézkedését, mely szerint T. Pálné, szül. K. Lidia azon kérelmével, hogy tőle külön váltan élő férje T. Pál ellen kiskorú Pál nevü fia részére tartásdíj fejében havi 5 frt fizetésére köteleztessék, elutasittatott, feloldom és annak kijelentése mellett, hogy vagyontalan kiskorú T. Pál részére T. Páltól mint a kiskorúnak anyakönyvi bejegyzés szerinti törvényes atyjától az 1877. évi XX. t.-cz. 11. §-a alapján tartás követelhető, utasítom Cz. árvaszékét, hogy a tartásdíj mennyiségének T. Pál ellen leendő megállapítása tárgyában az érdekelt felek meghallgatása után határozzon. Indokok: A K. Lidia által Cs. Bálint mint kiskorú T. Pálnak K. Lidia állítása szerint természetes atyja ellen tartás iránt indított sommás kereset a n.-k—i királyi járásbíróság 1891. évi szeptember hó 17-én 4488. sz. alatt kelt jogerős Ítéletével oly megokolással utasíttatott el, mert a nevezett kiskorú a T. Pál és K. Lidia között fennálló házasság tartama alatt születvén, mindaddig törvényes származásúnak tekintendő, mig törvénytelen születése 'rendes peruton biróilag kimondva nincs. Minthogy ily Ítélet a felek részéről fel nem mutattatott, a fentebb idézett tövényszakasz alapján a vagyontalan kiskorú részére törvényesnek vélelmezendő atya T. Páltol tar-