Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

Oly esetben, midőn valamely örökös a kiskorú örökhagyó után osztályegyezség czéljából való tárgyaláshoz, az árvaszék előtt, megtörtént idézés daczára sem személyesen meg nem jelenik, sem meghatalmazottat nem küld, az árvaszék ügygondnokot rendel, más esetekben azonban a meg nem jelent félnek meghallgatása nélkül is intézkedhetik. A m. kii\ belügyminiszter 1890. évi 30,892. sz. határozata: F. J. néhai kiskorú F. Teréz egyik örököse Amerikában tartózkodik az árvaszék által ismert helyen. Minthogy a nevezett ,'voltartózkodó néhai kk. F^Teréz hagyatékának az árvaszék illetékessége ; ! i tartozó tárgyalására kellő idézés daczára sem személyesen meg nem jelent, sem megbízottat nem rendelt, az árvaszék az iránt kér tőlem utasítást, nevezhet-e F. J. részére gondnokot s ennek közbejöttével létesíthető s jogerejüleg megköthető-e az osztályos egyezség, avagy annak folytán, hogy az ismert helyen távollevő egyszerű idézés daczára meg nem jelent, az osztályos egyezség létre nem hozhatónak tekintendő-e s ez okból az összes iratok a hagyatéki bírósághoz teendők-e át? Minthogy az árvaszék a fennálló jogszabályokat saját hatáskörében függetlenül van hivatva alkalmazni, kötelező utasítást a felvetett kérdésben nem adhatok ugyan, irányadóul azonban a következőket jegyzem meg: Tekintettel arra, hogy F. J. tartózkodási helye ismeretes, sem az 1877. évi XX. t.-cz. 257. §-a szerint való hirdetményi eljárás alkalmazásának nincs helye vele szemben, sem az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-ának d) pontja alapján őt gondnokság alá helyezni nem lehet. F. J. ugyanazon tekintetek alá esik, mint esnék bármely belföldi, a ki a gyámhatóság kellő idézésére sem maga meg nem jelenne, sem képviseletről nem gondoskodnék. A gyámtíi tósági eljárás során ilyenkor rendszerint a meg nem jelent fél meghallgatása nélkül történik intézkedés. Akkor azonban, midőn osztályegyezség létrehozásáról van szó, midőn tehát a megidézettnek, mint egyik osztozkodó félnek, egyenes akaratnyilvánítása szükséges, a meg nem jelentnek okvetlen képviselve kell lennie. E végre az eljáró gyámhatóság azon egy esetre az osztályegyezség létrehozására ügygondnokot nevez a távolmaradt részére, a ki képviseltje nevében teljes jogszerűséggel járhat el. A kellőleg idézett osztályos fél meg nem jelenése indokából azon alapon, mintha ennek folytán az osztályegyezség létrehozható nem volna, az 1877. évi XX. t.-cz. 255. §-a alkalmazásának, azaz az iratoknak a bírósághoz való áttételének azért nincs helye, mert egyik fél meg nem jelenése nem gátja az osztályegyezség létrejövetelének, csupán azt teszi szükségessé, hogy a meg nem jelent fél képviselte iránt gondoskodás történjék. Ezt pedig a gyámhatóság saját hatáskörében teheti. Jelen esetben tehát az volna az árvaszék feladata, hogy a kellő idézés daczára sem személyesen meg nem jelent, sem a maga képviseletéről nem gondoskodott F. J.-nek a hagyatéki tárgyaláson való képviselésére ügygondnokot nevezzen és ennek közbejöttével a hagyaték letárgyalását végiegezze. Az ügygondnokot, aki a távollevőt a hagyatéki tárgyaláson képviselni hivatva van. a hagyatéki eljárásra s a hirdetmény kibocsátására illetékes hatóság nevezi ki. A m. kir. minisztertanács 1892. évi szeptember 23-án tartott ülésében hozott határozata: A kir. minisztérium néhai P. szül. K. Mária hagyatéki ügyében a u—i kir. járásbíróság és az árvaszék között felmerült hatásköri összeütközés esetét 1892. évi szeptember hó 23-án tartott ülésében vizsgálat alá vévén, az 1869.