Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 81 — évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján következőleg határozott: Az ezen ügyben érdekelt ismeretlen tartózkodási! P. János részére leendő ügygondnok rendelése a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Néhai P. Jánosné szül. K. Mária Nezsideren 1890. évi junius hó 6-án végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt. Hagyatéka ügyében az egyik érdekelt a még életben levő, állítólag törvényesen elvált férje, ki jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, de az 1877. XX. t.-cz. 28. §-ának d) pontja értelmében gondnokság alá helyezve nincsen. Miután jelen ügyben a távollevő érdekelt nem áll gyámhatóság alatt, sem pedig gyámhatóság alá tartozó örökös társ nincsen: a hagyaték tárgyalása az 1868. évi LIV. t.-cz. 37., 576. és az 1877. évi XX. t.-cz. 243. és 257. §-ai rendelkezéseinek megfelelőleg az illetékes kir. járásbíróság előtt van folyamatban, a mely kir. járásbíróság az 1868. évi LIV. t.-cz. 576. §-ában körülirt hirdetményt már ki is bocsátotta. Tekintve, hogy az ügygondnokot, ki távollevőt a hagyatéki tárgyaláson képviselni hivatva van, az 1868. évi LIV. t.-cz. 576. §-a és az 1877. évi XX. t.-cz. 257. §-a értelmében a hagyatéki eljárásra, s a hirdetmény kibocsátására illetékes hatóság nevezi ki: az ügygondnok kirendelése a bíróság hatáskörébe volt utalandó. Az árvaszékek az előttük folyamatba tett örökösödési ügyekben eljáró ügyvédektől hitelesített ügyvédi meghatalmazást nem követelhetnek. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 100,233. sz. határozata: Az Örökösödési eljárás a törvénykezési ügyek körébe tartozik, a polgári perrendtartást szabályozó 1868. évi LIV. t.-cz. 553. §-ából pedig az következik, hogy az 1877. évi XX. t.-cz. II. rész VI. fejezete értelmében a gyámhatóságok intézkedése alá tartozó örökösödési ügyekben a felek képviseletében eljáró ügyvédek által az 1868. évi LIV. t.-cz. 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállított meghatalmazások bemutatása és csatolása teljesen elégséges, és az árvaszékeknek nincs joguk az örökösödési eljárás során az eljáró ügyvédektől hitelesített ügyvédi meghatalmazásokat követelni. Az a körülmény, hogy ugyanaz a személy két különböző hagyatéki ügyben van örökösi, illetőleg hagyományosi minőségben érdekelve, nem vonhatja maga után azt, hogy a két hagyatéki ügy tárgyalása egyesittessék. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 57,233. sz. határozata: A néhai D. Kálmán zentai volt lakos és néhai S. D. Augusta hagyatéki ügyében a Z. városi árvaszék és a gyönki kir. járásbíróság között felmerült vitás illetékességi kérdés folytán a kir. igazságügyminiszter úrral egyetértőleg a következőkről értesítem a közig, bizottságot. Néhai D. Kálmán zentai volt lakos hagyatéka ügyében, minthogy örököse D. Ilona még kiskorú, a hagyatéki tárgyalás keresztülvitelére az 1877. évi XX. t.-cz. 233. §-ának 1. pontja és 243. §-a értelmében Z. város árvaszéke van hivatva, ellenben a tárgyalás keresztül vitele után a beszavatoló végzés meghozatala — tekintettel arra, hogy néhai D. Kálmán hagyatékában ingatlanok is vannak, az 1868. évi LIV. t.-cz. 37. §-a és az 1877. évi XX. t.-cz. 254. §-a értelmében a zentai kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Néhai S. szül. D. Auguszta kétyi volt lakos hagyatékára nézve.