Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 687 — küldése mellett értesítem czimedet, hogy miután a törvény értelmében a főszolgabirák ügykörébe utalt erdei kihágásoknál felmerülő birói érdekeltség esetén, az ügynek egy más, de csak erdei kihágások feletti bíráskodásra jogosított elsőfokú hatóság által leendő elintézése iránti intézkedésre a vármegye alispánja illetékes, ennélfogva a szőnyegen levő concret esetben is egy más bírónak kijelölése czimed hatáskörébe tartozik. Ha az erdei kihágási ügyekben eljáró főszalgabirák az érdekelt felek kívánsága folytán a szolgabírói székhelyen kívül fekvő községben helyszíni szemlét tartanak, jogukban áll az illető felek terhére napi és fuvardijat felszámítani. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 20,872. sz. határozata. Erdőkihágási ügyekben az erdő-törvény 69. §-a alapján a közigazgatási bizottság csak azon esetben hozhat jogerővel bíró Ítéletet, ha az okozott kár összege 30 frtot nem halad meg, ezen értéken felüli kártétel a hivatkozott erdőtörvény 73. §-a szerint a királyi bíróságok hatásköréhez tartozó vétséget vagy bűntényt képez. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 46,223. sz. határozata. Erdőkihágási ügyek szabályozása és az azok iránti felügyeleti jog gyakorlására a belügyminiszter illetékes. Az erdei kihágási másodfokú bíróságok határozatai végérvényesek és a belügyminiszter által csak akkor semmisithetők meg, ha a törvény határozott rendelkezései be nem tartattak. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 60,693. sz. határozata. Erdőkihágási tárgyalásokra a tanuk és szakértők a vádlottal együtt idézendők meg, s vádló tanúi a vádlott jelenlétében hallgatandók ki. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 12,665. sz. határozata. Az erdei kihágási ügyekben hozott ítéletek végrehajtása körül a végrehajtást teljesítő közeg eljárásának szabályszerűsége ellen beadott panaszok felett nem az erdei kihágási másodfokú bíróság, hanem a közigazgatási bizottság van hivatva határozni. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 55,440. sz. határozata: A vármegye erdei kihágási másodfokú bírósága által hozott azon határozatot, melylyel V. P. és társai h—i lakosokat az ellenök folyamatba tett erdei kihágási ügyben hozott Ítéletek végrehajtása ellen beadott panaszukkal elutasította, a vonatkozó összes iratokkal együtt hozzám felterjesztvén, a szóban forgó határozatot részemről azon oknál fogva megsemmisítenem kellett, minthogy az erdei kihágási ügyekben hozott Ítéletek végrehajtása körül a végrehajtást teljesítő közeg eljárásának szabályszerűsége ellen beadott panaszok fölött az erdőtörvény 163. §-a értelmében nem a közigazgatási bizottság kebeléből alakított erdei kihágási másodfokú bíróság, hanem a közigazgatási bizottság van hivatva határozni. Miről a czimet az