Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 669 minőség megállapításánál, vagy annak meghatározásánál, hogy valaki cseléd-e vagy nem, nemcsak a kimutatható képesítés, hanem azon működési kör is irányadó, melynek betöltésére az illető felfogadtatott és melyet betölt; s tekintve, hogy a gazdatiszti állás betöltése mindenesetre bizonyos előkészültséget és magasabb műveltséget feltételez s ennélfogva a gazdatisztet az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. §-ának a) pontja értelmében cselédnek tekinteni nem lehet s reá az idézett törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ezek szerint K. Mórnak Cs. Bélával szemben támasztott követelése nem az 1876. évi XIII. t.-cz., hanem az általános magánjogi és törvénykezési szabályok alapján lévén megitélendő, a jelen ügyben a birói hatáskört kellett megállapitani. 5. Állattenyésztés. Azon községekben, a hol tenyésztésre állami mének használtatnak, a lóállomány a méneknek a fedeztetési állomásokra való kimenetele előtt állatorvosilag megvizsgálandó. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1895. évi 16,385. sz. határozata: Valamennyi törvényhatóságnak. Ismételten tapasztaltatott, hogy hivatalbeli elődöm 74,6S5/1893. számú rendeletének végrehajtása körül több irányban nehézségek merültek fel. Főként gyakorlatilag kivihetetlennek bizonyult az idézett rendelet azon utasitása, mely szerint a fedeztetésnél ^z állatorvosnak jelen kell lennie; és másrészt félreértésekre adott alkalmat az, hogy nem volt megjelölve: kinek terhére esnek az előirt állatorvosi vizsgálatok költségei. Ezen gyakorlati nehézségek elhárítása, és az előfordult téves magyarázatok helyesbítése végett, az idézett számú rendelettel kapcsolatosan következőkről értesítem a közönéget: Az idézett rendeletnek azon intézkedését, mely kötelezően előírja azt, hogy a községi lóállomány az állami méneknek a fedeztetési állomásokra való kimenetele előtt állatorvosilag megvizsgáltassák — továbbra is érintetlenül fentartom, azzal a kiegészítéssel, hogy e vizsgálatokat első sorban a községi, illetve a körállatorvosok tartoznak teljesíteni, és csak ilyenek hiányában kell e vizsgálatokat az illető járási- avagy vármegyei, esetleg az e czélra igénybe veendő magánállatorvos által végeztetni. Az ezen vizsgálatok alkalmából felmerülendő költségek miként való viselését illetőleg a következőket rendelem: A szóban forgó vizsgálatokat teljesítő állatorvosok ez alkalommal végzett szolgálataikért hasonló mérvben és ugyanoly módon dijazandók, mint a hogyan tavaszkor a legelőre kihajtott állatoknak a kihajlás előtt való vizsgálatát eszközlő állatorvosok ezen működésükért dijaztatni szoktak. A fentebb idézett rendeletnek ama további intézkedését, mely kötelezően előírja azt, hogy a fedeztetésnél állatorvos legyen jelen, az e tekintetben felmerült gyakorlati nehézségekre való tekintetből hatályon kivül helyezem, illetőleg oda módosítom, hogy a fedeztetésnél csak az illető községi állatorvos — ha ilyen létezik — s ezen esetben tartozik jelen lenni, ha ezt egyéb hivatalos teendői megengedik. Továbbá oly czélból, hogy a ragadós betegségeknek az eddig rendszerint kellő hatósági felügyelet nélkül Jiagyott magán-mének utján való terjesztése meggátoltassék, utasítom a