Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 670 — közönséget, hogy a területén a tenyésztésre engedélyezett magán-méneket községek szerint írassa össze, a tulajdonosokat pedig kötelezze, hogy köztenyésztésre használt magán ménjeiket a fedeztetési idény tartama alatt havonkint kétszer állatorvos által vizsgáltassák meg. Az állatorvos eme vizsgálatokért a szokásos, esetleg a szabályrendeleti utón megállapított egyszerű beteg-látogatási dijra tarthat igényt. Végül utasítsa a tulajdonosokat, hogy a ménjeik által fedezett kanczákról rendes jegyzéket vezessenek a végből, hogy a ragadós betegség netáni fellépése esetén könnyen kinyomozható legyen, hogy mely lovak voltak az érintkezés által esetleges befertőztetés veszélyének kitéve. Az, a ki egy darabban elkülönítve álló birtokán gazdálkodik és apaállatokat is tart, s igy a községi apaállatok tartásában érdekelve nincs, azok beszerzési költségéhez hozzájárulni nem köteles. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 64,904. sz. határozata: K. vármegye közönségének. A vármegye törvén}Thatósági bizottságának O.-Sz. község költségvetése fölött hozott határozata, M. A. ó-sz.-i birtokos által közbetett felfolyamodás folytán megfelebbezett részeiben felülvizsgálat alá vétetvén, a felfolyamodás azon részének, mely a költségvetés rendes kiadási rovata 7. tétele s a rendkívüli kiadás 8. t. sz. alatt községi ménmarhák és tenyészállatok fentartására és beszerzésére felvett kiadások s azokhoz való hozzájárulás ellen irányul, a földmivelés-, ipar- és kereskelemügyi m. kir. miniszter ur véleménye alapján hely adatik és a felfolyamodó M. A. a megyebizottsági határozat megváltoztatásával a panaszlott kiadásokhoz való hozzájárulás alól felmentetik. Mert a folyamodó birtokos egy darabban elkülönítve levő birtokán gazdaságilag minden tekintetben önmagáról gondoskodik, külön apaállatokat tart és igy a községi apaállatok beszerzése által érdekelve nincs, azoknak hasznát nem veszi, minélfogva az azok beszerzése által felmerülő költségek viseléséhez, az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a értelmében nem kényszeríthető. A felfolyamodás többi részeiben ellenben, a megyei számvevői vélemény alapján a megyebizottsági határozat érintetlenül hagyása mellett, elutasittatik. (Ezen elvet az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtása tárgyában, 1894. évi 48,000 sz. a. kiadott rendelet 6. §-a föntartotta.) Azon mulasztás, hogy valaki a tenyészállatvizsgáló bizottság által kiherélni rendelt ménjét ki nem herélteti, a vonatkozó bizottsági határozat jogerőre emelkedésééig kihágásnak nem minősíthető. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1478. sz. határozata: T. vármegye közönségének. A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a k—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával K. Antal, K. Jovan, K. Perencz, Sch. Lőrincz, B. Kitya. M. Péter és Sz. Jovan, tenyésztésre alkalmatlannak talált ménjeiknek a kitűzött határidőre ki nem herélése miatt, a 29/84. számú szabályrendelet 11. és 12. §-ai alapján 5—5 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1 — 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felül-