Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 668 — két alperes neki megfizetni tartozik. Alperes beismerte azt, hogy a pénzügyőrségi bizottságnál felperest, mint szeszégetőjét bemutatta s vele, mint ilyennel, a szokásos jkvet aláíratta; hogy pedig a javadalmazás a kereset értelmében állapíttatott meg, azt bizonyítottnak kell tekinteni alperes abbeli beismerésével, hogy a felperes részéről előterjesztett javadalmazásról csakugyan szó volt, ugy azzal a kijelentésével, hogy ennek folytán a javadalmazás mennyiségének bizonyítására a főesküvel való bizonyításnak szüksége fenn nem forog. Ily körülmények között a perdöntő kérdés az, hogy mennyi időre szerződött felperes az alperessel? Felperes a felfogadást a szeszégetési idényre kiterjedőnek állítván, ezzel, valamint azzal a körülménynyel szemben, hogy a szeszégetők az egész égetési idényre szoktak felvétetni, alperes ezt nem bizonyította s azt, hogy mennyi időre szerződött, elő sem adta. E szerint felperes szolgálati ideje egy szeszégetési idényre terjedvén, alperes az ez időre járó javadalmazást felperesnek megfizetni tartozik, mert azt, hogy felperes a szerződött időre más egyénnel működött, vagy hogy máshoz saját hibája miatt nem szerződhetett, alperes nem bizonyította. A szeszégetési idény 3 hóval számíttatott, mert szakértői vélemény szerint ennyi idő esik középszámitás szerint egy idényre, továbbá, mert P. Mór vallomása szerint alperesnél a szeszégetési idény 3 hóig szokott tartani. Segéd-gazdatiszt szolgálati illetményei iránt indított ügy elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1894. évi márczius 11-én hozott határozata: A kir. minisztérium K. Mór ujfehértói lakosnak Cs. Béla ugyanottani lakos ellen, segéd-gazdatiszti szolgálati illetmények fejében 158 frt és járulékai iránt inditott keresetében a nyíregyházi kir. jbiróság és Szabolcsvármegye alispánja közt felmerült hatásköri összeütközés esetét 1894. évi márczius hó 11. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján a következőképen határozott: a jelen ügy a biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: K. Mór, a kit Cs. Béla szegegyházi gazdaságában 1889. évi május hó 1-én segéd-gazdatiszti minőségben havi 20 frt fizetésért és teljes ellátásért két heti felmondási idő kikötése mellett fogadott fel, az 1889. év végén munkaadójával állítólag uj szerződésre lépett, a melynek értelmében előadása szerint őt Cs. Béla a következő egész esztendőre felfogadta és pedig évi 300 frt fizetésért, továbbá havi 15 frt élelmezési és mosatási pénzért. Minthogy azonban Cs. Béla 1890. évi január hó 4-én K. Mórt ennek nézete szerint jogos ok és szabályszerű felmondás nélkül a szolgálatból elbocsátotta: ennélfogva K. Mór három havi felmondási időre járó illetményei és az 1889. évről állítólag hátralékban maradt 35 frt, összesen 158 frt és járulékai iránt keresetet inditott Cs. Béla ellen a nyíregyházi kir. járásbíróságnál. A nevezett kir. járásbíróság 1890. évi 5742. p. szamu végzése szerint a közigazgatási hatóságot, a közigazgatási hatóság pedig jelesül: Szabolcsvármegye alispánja, ki a nagykállói járás főszolgabírójának a közigazgatási hatáskört leszállító 1893. évi 1657. számú határozatát 1893. évi 6682. szám alatt helybenhagyta, a bíróságot tartja ez ügyben az eljárásra hivatottnak. Tekintve, hogy K. Mór a járásbírósághoz benyújtott keresetlevelében foglalt előadása s az általa bemutatott okirat szerint segédgazdatisztnek fogadtatott fel Cs. Béla által; tekintve, hogy a szolgálati