Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 652 ­A kizárólagosan pálinkaméréssel foglalkozó üzletek vasárnapi munkaszünete tekintetében, a 37,892/891. sz. kereskedelmi miniszteri rendelet kivételt nem állapit meg, ugy, hogy ezen üzletek a munkaszünet utáni napon reggeli 6 óra előtt fel nem nyithatók. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 3398. sz. határozata: A főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a ker. kapi­tány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával R. Henrik pálinkamérő, üzletének a Szent István napot kévető reggelen 5 órakor kinyitása s abban a kimérésnek gyakorlása miatt, az 1891. évi XIII. t.-cz. 1. és 6. §-ai alapján 15 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében 2 napi elzárás­ban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megtéritésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felül­vizsgáltatván : helybenhagyatik, mert a kizárólagosan pálinkaméréssel foglal­kozó üzletek tekintetében a f. évi július hó 1-én 37,892. sz. a. kelt keres­kedelemügyi miniszteri rendelet kivételt nem állapit meg. Munkaszüneti napon állatoknak kényszervágás czéljából a vágóhidra hajtása, az 1891. évi XIII. t.-czikkbe ütköző cselekményt nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 385. sz. határozata: A főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a ker. kapi­tány által hozott elsőfokú Ítélet módositásával E. Lajos gyáros, a vasárnapi munkaszünet ideje alatt marhának vágóhidra szállítása miatt, az 1891. évi XIII. t.-cz. 1. és 6. §-ai alapján 12 frt pénzbüntetés megfizetésében, nem­fizethetés esetén 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtéritésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik, és panaszlott az ellene emelt vád és jogkövetkezményei alól felmentetik; mert a tehe­nek levágását kényszerhelyzet tévén szükségessé, a teheneknek e czélból a vágóhidra való szállítása a jelen esetben oly iparszerü foglalkozásnak, illetve ipari munkának nem tekinthető, a melyre a hivatott törvény alkalmazható volna. A mészárosok, hentesek és kolbászsütők iparánál az előállitás és elárusitás, az 1891. évi 37,892 számú kereskedelmi miniszteri rendelet szerint a vasárnapi munka­szünet ideje alatt délelőtt 11 óráig meg van engedve. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 3757. sz. határozata: A főváros főkapitányának másodfokú ítélete, mely szerint az illető ker. kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával B. József mészáros, a vasárnapi munkaszünet ideje alatt husszállitás miatt az 1891. évi XIII. t.-bz. 1. és 6. §-ai alapján 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költség megfizeté­sében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik, és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei terhe alól felmentetik. A kereskedelemügyi miniszter urnák f. évi 37,892. sz. rendelete II. 4. pontja szerint ugyanis, a mészárosok, hentesek és kolbászsütők iparánál az elárusitás a vasárnapi munkaszünet ideje alatt d. e. 11 óráig meg van engedve. Minthogy azon­ban, tekintettel arra, hogy különben az eladásra jogosított iparos a szüksé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom