Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

Gabonakereskedőnek azon cselekménye, hogy más kereskedő által már megvásárolt gabonát saját számlájára megvett, azon esetben büntethető, ha a vásárrendtartási szabályrendelet által kihágássá minősittetett. A m. kip. belügyminiszter 1894. évi 1395. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az N. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Sch. J. gabonakereskedő, idegen raktárba tartozó búza beraktározása és a vételárból eszközölt levonás miatt, az 1886. évi november hó 24-én alkotott városi szabályrendelet 7. §-a alapján 20 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik, és panaszlott az ellene emelt kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentetik; mert vádlott terhére rótt azon cselekmény, mely szerint egy más kereskedő által megvett árut saját számlájára vett át, az érvényben levő vásári szabályrendelettel kihágássá minősítve nincs, ennélfogva az említett szab. rend. 7. § a alapján nem is büntethető. 8. Iparhatósági hatáskör és eljárás. Altalánosságban tartott feljelentés alapján, az iparhatóság által az eljárás rendszerint meg nem inditható. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1889. évi 2265. sz. határozata : A másodfokban hozott Ítéletnek Ch. P. és B. M. h—i lakosokra vonatkozó részét, tekintettel arra, hogy ezen Ítéleti rész senki részéről sem felebbeztetett, érintetlenül hagyom; a Ch. M.-re vonatkozó ítéleti rendelkezést pedig, mely szerint ez utóbb nevezett, kútfúrásnak iparigazolvány nélkül való gyakorlása miatt az ipartörvény 156. §-ának a) pontja alapján 15 frt pénzbüntetés megfizetésére marasztaltatott, a panaszlott által közbevetett f'elebbezés folytán harmadfokulag felülvizsgálat alá vettem és ennek eredményekép a Ch. M.-re vonatkozó Ítéletet az 1884. évi augusztus hó 26-án 39,266. szám alatt kiadott rendeletem alapján feloldom és utasítom az elsőfokú iparhatóságot, hogy derítse ki azon eseteket, melyek szerint Ch. M. az 1886. évi 66,029. szám alatt kelt s az alispán úrhoz intézett rendeletem kihirdetése óta tényleg kútfúrást eszközölt, illetőleg kutakat csinált, és az ekként kiderítendő tényálláshoz képest hozzon ujabb érdemleges határozatot. K. Gy. ugyanis azt panaszolta, hogy Ch. M. és két társa kútfúrással foglalkozik, anélkül azonban, hogy egyszersmint megjelölte volna körülményesen azokat az eseteket, melyekből megítélhető lenne: vájjon Ch. M. és két társa a kútfúrást és csinálást tényleg és iparszerüleg gyakorolják-e ? Habár az ily általánosságban tartott panaszos feljelentés még az eljárás megindítására is alkalmatlannak tekintendő, mindazonáltal, ha az iparhatóság az ügy tárgyalásába bocsátkozott, az emiitett hiányos körülményt pótlólag felderíteni tartozott volna. Miután pedig igazolás nélkül maradt ily panaszszal szemben, a panaszlott azon általános beismerése, hogy kútfúrással foglalkozik, az elmarasztalásra elegendő indokul nem szolgálhat, az eljárt iparhatóságok határozata Ch. M.-re vonatkozó részében feloldandó és az elsőfokú iparhatóság a tár-