Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 501 — megváltoztatandó volt, mert az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 138. §-ra fektetett indokolás téves felfogásból eredvén, az abból levezetett következtetés sem állhat fenn. Ugyanis az idézett § nem czéloz egyebet, mint azt, hogy a tanitó ok nélkül elmozdítható ne legyen és alapos ok nélkül megszerzett igényei — ha csak bűntény vagy egyéb az idézett §-ban felhozott esetek miatt nem vesztette el — meg ne semmisülhessenek. Valamely felekezeti iskolának megszüntetésére a törvény értelmében elégséges az illető felekezetnek elhatározása, Hogy pedig ily esetben súlyosabb következmények nem hárulhatnak e felekezetre, mint akkor, ha iskoláját községivé változtatja, az minden bővebb indokolást szükségtelenné tesz, a tanítókra nézve pedig teljesen közömbös az, hogy a felekezeti iskola mely indokból szüntettetett meg és ők többet sem a méltányosság, sem a törvény alapján nem követelhetnek a volt iskola fentartójától, mint amennyi a polgári iskolaszékek számára kiadott utasítás 22. §-ában foglaltatik. És miután a szóban forgó tanitók az orsz. tanítói nyugdíjintézetnek tagjai voltak, az érintett alappal szemben 12 évi szolgálati idejöknek megfelelő végellátási igényt szereztek, melyet ha az 1875. évi XXXII. t.-cz. 6., 7., illetve 10. §§-ban érintett esetek valamelyike forogna fenn, az orsz. tanítói nyugdíj- és gyámalap tartoznék fedezni, így azonban a tanitók szerzett jogát a hitközség, mint a tanitók állomásainak megszüntetője, tartozik biztosítani és pedig mindaddig, mig a tanitók megfelelő állomást nem nyernek. Minthogy pedig a tanitók az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 138. §-a értelmében élethossziglan választatnak: annálfogva a megszüntetett tanítói állomásnak újból való szervezése esetén, megszűnvén az elmozdítás indoka, szerzett joguk ismét feléled és az esetleg újonnan szervezett állomásra leendő alkalmaztatásukat tőlük megtagadni nem lehet. Erről a közigazgatási bizottságot további intézkedés végett, azzal értesítem, hogy a fenti határozatommal megállapított ideiglenes nyugdij nem zárja ki azt. hogy fellolyamodó izr. hitközség L. A. volt tanítójával a folyó évi július hó 12-én tartott hitközségi ülésben hozott határozatának megfelelőleg, külön alkura ne léphessen. A község csak a községi és állami tanitókat tartozik a tanitói gyűlések alkalmával legalább is a fuvarbér megtéritése által segélyezni, de erre a hitielekezeti tanítókkal szemben még akkor sem kötelezhető, ha a felekezeti iskola fentartásához évi segélylyel rendszeresen járulna is. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 85,537. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 492. lapján.) Izraelita felekezeti iskolai tanitók fegyelmi ügyei első fokon a közigazgatási bizottság elé tartoznak. A m. kir. vallás- és közokt. miniszt. 1884. évi 18,510. sz. határozata A magyar és erdélyrészi izraeliták congressusi III. szabályzatának 1. §-a, nemkülönben a congressusi szabályzatok és határozatokra vezetett legfelsőbb jóváhagyási záradék szerint kétségbevonhatlan, mikép az ily izraelita felekezeti iskolai tanitók fegyelmi ügyében az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 7. §-ban foglaltak irányadók, melynél fogva a tanitók fegyelmi ügyeiben mint elsőfokú fegyelmi hatóság a törvényhatósági közigazgatási bizottság jár el, s a közigazgatási bizottságok ezen jogkörét az emiitett congressusi