Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 484 — azon módon és arányban fognak az iskola fentartásához hozzájárulni, mint azon felekezet tagjai, mely az iskolát fentartja; a mint tehát a mód és arány a hozzájárulásra irányadó, ugy ennek a vagyontalanoknak a fizetés alóli felmentésére nézve is irányadónak kell lenni, vagyis a mely alapon az iskolát fentartó felekezet vagyontalan tagjai a fizetés alól felmentetnek a nélkül, hogy a felmentettekért maga a felekezet mint ilyen fizetésre köteleztetnék : ugyanazon alapon a vagyontalanság czimén, az iskolát használó más felekezetű gyermekek is felmentendők a nélkül, hogy azon felekezet, melyhez a fizetni nem képes tanköteles tartozik, a szülők helyetti fizetésre köteleztetnék. — Egyébként habár' a hivatkozott törvényszakasz csak az iskolát használó más felekezetű gyermekek szüleit és nem a felekezetet, melyhez tartozik, kötelezi a fizetésre, tehát a felekezeti iskola és az azt használó más felekezetű gyermekek szülői közt, nem pedig a felekezet közt áll fenn a fizetésre nézve a jogviszony: mindazonáltal ezen jogviszony nem zárja ki azt, hogy az izr. hitközséggel a vagyontalan izr. tanköteles gyermekek tandijára nézve megegyezni nem lehetne, de azt önkéntes elvállalás nélkül arra hatóságilag kötelezni nem lehet. A reform, iskolából pedig a vagyontalan izr. gyermekeket az általános tankötelezettségnél fogva kizárni nemcsak hogy nem szabad, de sőt kötelessége az iskolaszéknek az oktatás igénybe vételére azokat a hatóság utján kötelezni. A fennálló hitfelekezeti iskolákra nézve, melyek a község vagyonából és jövedelméből tartatnak fenn, a községnek eddigi gyakorlata alapján a kivetett községi pótadóból a községi képviselőtestület által megszavazott összeg mindaddig azon czélra forditandó, mig a fennálló hitfelekezeti iskolák helyébe községi vagy állami népiskola fel nem állíttatik. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 42,936. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 541. lapján.) Egyházi és iskolai szükségletek felveendők a községi költségvetésbe, ha ez az eljárás az 1868. év előtti gyakorlaton alapul s azt a község továbbra is fentartani kivánja. Ily községi hozzájárulásoknak jogosságát meg nem szüntetheti azon körülmény, hogy az illető tételek a községi költségvetésekbe néhány éven át fel nem vétettek. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 53,200. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 542. lapján.) Ha régebben fennállott oly gyakorlat, hogy a felekezeti iskolák a község vagyonából tartattak fenn, — még a népoktatási törvény életbelépte előtt megszakadt — az később fel nem ujitható. A m. kir. belügyminiszter 1882. évi 36,188. sz. határozata: H. község elöljárósága azon megyei határozat folytán, mely szerint az 1881. évi községi költségvetés felülvizsgálata alkalmából a t—i uradalom az emiitett költségvetés ellen felfolyamodásával elkésés miatt elutasittatott, de egyszersmind kimondatott, hogy a h—i iskola, mint felekezetinek íentartási költségeihez az uradalom jövőre hozzájárulni nem tartozik, folyamodványt nyuj-