Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 485 — tott be, melyben felhozza, hogy a kérdéses iskola-költségeket a folyó 1882. évi költségvetésből egyelőre kihagyta ugyan, de kéri kimondatni, hogy a nevezett uradalom a h—i róm. kath. iskola fentartási költségeihez hozzájárulni köteles. Ezen felfolyamodvány következtében a felebbezett határozatrész a vallás- és közoktatási miniszter úrral együttes tárgyalás alá vétetvén, azt nevezett miniszter úrral egyetértve fentartom; mert az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 25. §-a értelmében az akkor már fennállott oly hitfelekezeti iskolákra nézve, melyek addig a község vagyonából és jövedelméből tartattak fenn, szabadságában állott az illető községnek az eddigi gyakorlatot fentartani; miután azonban H. községe 1867. óta az iskola költségeket a közköltségvetésbe 1881. évig fel nem vette: a régi gyakorlatot nem is akarta fentartani és igy 13 év múlva arra hivatkozni nem lehet. Ennélfogva s miután a kérdés felmerültét megelőző folytonos gyakorlat sem volt igazolható, a kérdéses iskolaköitségekre a hivatkozott t.-ezikk 11. §-a alkalmazandó. A községnek azon joga, hogy a felekezeti népiskolát továbbra is segélyezze, nem a községi szükségleteknek pótadóval való fedezésétől, hanem attól függ, vájjon a segélyezésben részesülendő iskola az 1868. évi népoktatási törvény életbeléptekor már községi jövedelemből tartatott-e fenn. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 82,120. sz. határozata, (Közölve az I. kötet 541. lapján.) Az 1868. év előtti gyakorlat alapján adott segélyt a község a hitfelekezeti iskoláktól csak azon esetben vonhatja meg, ha községi iskolát állit. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 17,992. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 543. lapján.) Ha a község valamely hitfelekezetnek^ egyszer már pénzbeli segélyt adott, a többi felekezeteket is — ezek kérelmére — igazságos arányban segélyezni köteles. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 27,663. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 545. lapján.) Az egyes hitfelekezetek részére nyújtandó községi segély megállapításánál igazságos alapul csakis a hivek lélekszáma, esetleg a tankötelesek száma szolgálhat. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 41,152. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 545. lapján.) Ha a hitfelekezeti iskola az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. életbelépte előtt nem a község vagyonából és jövedelméből tartatott fenn, a tanitó fizetése a községi költségvetés terhére abba fel nem vehető. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 57,782. sz. határozata, (Közölve az I. kötet 546. lapján.)