Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 4<Í2 Ailithat a község felekezetnélküli iskolát azon esetben is, ha ott egy vagy több felekezet a törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát tart fenn; de ez esetben a község azon lakosait, kik a hitfelekezeti iskola fentartásához egyenes adóik öt százalékát kimeritő összeggel járulnak, e czélra iskolaadóval nem terhelheti. Hitfelekezeti iskolának közössé leendő átváltoztatása — eddigelé bármily alapból tartatott fenn, — csak az illető egyházi hatóság beleegyezésével eszközölhető, és igy ily esetekben mindenkor, mindennek előtt, az illető egyházi hatóság fölhívandó. Ha a közös népiskola állításának kötelezettsége beáll: a község e kötelességnek egyéb közjövedelem híján a hitfelekezeteknek adott iskolai segély megvonásával is eleget tenni tartozik. A m. kir vallás- és közokt. miniszter 1891. évi 1531. sz. határozata : H.-M.-V. városban, mely községi elemi iskolát nem tart fenn, hanem a különböző hitelfelekezetek által íentartott iskolákat segélyezi, az ottani unitárius hitközség tagjai a városhoz fordultak községi iskola létesítéséért. A város közönsége azonban a kérelem teljesítését megtagadta azon indokból, mert a város iskolák fentartására egyenes állami adója 10°/o-ával járul, s az összes iskolafentartó hitfelekezetek is magas százalékkal járulnak iskoláik fentartásához és igy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 36. és 44. §-ai rendelkezéséhez képest községi közös iskola fentartásához való adóval meg nem róhatók. Saját iskoláikra állami egyenes adójok 5, — illetőleg ennél jóval nagyobb százalékát fordítván, a város közönsége pedig oly alappal nem rendelkezik, melyből ezen községi iskola felállítható volna; mert továbbá a többi egyes hitfelekezetek a törvény kívánalmainak mindenben megfelelő számos népiskolát tartanak fenn, melyet az unitárius felekezethez tartozóknak is módjukban áll használni; mert végül a város a községi iskola felállithatása végett nem szállíthatja le a felekezeti iskolák javára folyóvá tett községi segélyt, mert a hitfelekezeti iskolák ezen segélyt nagy részben az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. életbelépése előtt élvezték. Ugyanez alkalommal a város az unitárius hitközség azon kérelmét sem vette figyelembe, mely szerint egy unitárius hitfelekezeti iskola fentartása végett 50Ö frt évi segélyt kértek. E határozatok felfolyamodás utján a vallás- és közoktatásügyi miniszter felülvizsgálata alá kerültek és a miniszter következőleg határozott: A város közönségének kétrendbeli határozatát, melyek egyike az ottani unitárius leány egyházközség által kérelmezett községi elemi iskola felállítását megtagadta, másika ugyanezen kérelmezőnek unitáriusi hitfelekezeti jellegű elemi iskola segélyezése iránt tett kérelmét elutasította, Sz. A. községhatósági bizottsági tag felebbezése folytán ezennel feloldom és felhívom a város közönségét, hogy a szó alatti ügyet újra vegye tárgyalás alá és vagy községi elemi népiskola létesítéséről intézkedjék, vagy pedig az esetleg létesítendő unitárius hitfelekezeti iskola részére megfelelő évi segélyt biztosítson. Ugyanis a népoktatási törvény 44. §-a értelmében a fenforgó esetben, a mennyiben az unitárius hitfelekezethez tartozó tankötelesek száma ;i 30-at eléri, a város köteles községi iskolát állítani, s ha a hivatkozott törvényszakaszban e czélra kijelölt fedezeti források felhasználhatók nem lennének, a községi iskola fentartására a felekezeti iskolák részére fordított községi segély veendő igénybe, mert a népoktatási törvény értelmében a község minden oly esetben, midőn községi iskolát kell létesítenie, mindenekelőtt ezen kötelezettségének tartozik eleget tenni, és csak azon jövedelmet for-