Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 463 — dithatja felekezeti iskola segélyezésére, a mely a törvény által rendelt községi iskolák szükségleteinek fedezésén fölül marad. Másrészről az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 25. §-a határozottan megköveteli, hogy, ha hitfelekezeti iskolák községi jövedelmekből segélyeztettek, a segélyezés a különböző hitfelekezeti iskolák közt igazságos arányban osztassék meg. Ennek folytán, a mennyiben unitárius hitfelekezeti iskola létesittetnék, a város attól törvény szerint meg nem tagadhatja a fennálló többi hitfelekezeti iskolák segélyezése arányában megállapítandó segélyt. A községi népiskola alapvagyona gyarapítása, a tagositás és legelő-elkülönités keresztülvitele alkalmával. A m. kir. igazságügy miniszter 1869. évi 16,517. sz. rendelete : Vonatkozással az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 39. §-ára, mely szerint az iskolai alap-vagyon gyarapítása végett mindenütt, a hol a tagositás és legelőelkülönités még ezentúl fog megtörténni, a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára, a felosztandó közös területnek, mindenki illetményébe aránylag beszámítandó, legalább egyszázadrésze elkülönítendő, felhivatik a megye közönsége, hogy a fent hivatkozott törvényczikk ezen intézkedésének szoros megtartása felett, már a népnevelés érdekében is szigorúan őrködvén, egyszersmind az illető felek kellő miheztartása, s maga a részleltető népiskola nagyobb biztosítása végett az iránt intézkedjék, hogy a még folyamatban lévő tagositási s legelő-elkülönitési perekben hozandó Ítéletek, vagy létesülendő egyességben, a népiskolának a fentebbi törvény értelmében, a felosztandó közös területből járó illetősége egy külön pontban biztosittassék, illetőleg állapittassék meg, és hogy végre minden ilyen perben kelt ítélet, vagy létesült egyesség, a megyei tanfelügyelővel mint az Iskolatanács elnökével másolatban hivatalból közöltessék. A m. kir. igazságügyminiszter e rendeletét 1872. évi 6677. sz. a. megújította. Ha a polgári község az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 25. §-a értelmében részére biztosított gyakorlatot felekezeti iskolájának községivé változtatása által már egyszer megszakította: a községi iskolát újra felekezetivé át nem változtathatja. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1884. évi 1430. sz. határozata: A vármegyei közigazgatási bizottság Sz. község képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a jelenleg fennálló községi iskola róm. kath. felekezeti iskolává lenne átváltoztatandó, feloldotta, s a községi iskolának eddigi jellege melleti további fentartását a következő indokoknál fogva határozatilag kimondotta: A politikai községeknek a felekezeti iskolákhoz való viszonyát az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk 25. §-ának második kikezdése határozza meg, mely szerint «azon már fennálló hitelfelekezeti iskolákra nézve, 'a melyek eddigelé a község vagyonából és jövedelmeiből tartatnak fenn, szabadságában áll az illető községnek az eddigi gyakorlatot továbbra is fentartani». E szerint tehát a községeknek a népoktatási törvény életbelépte után szabadságukban állott a gyakorlatot fentartva, felekezeti iskolákat is tartani fenn. Azon község azonban, mely az általa fentartott felekezeti iskola helyett a népoktatási törvény életbelépése után községi iskolát állított fel, a hivatolt szakaszban jelölt álláspontról egyszer s mindenkorra lemondottnak tekintendő, s felállított községi iskoláját ismét vissza