Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

37. §-ának C) pontja sem, mert ha a végrendeletnek Csanád-Palota község elöljáróinál letétele minden kétségen felül kimutatva lenne is, miután köz­ségi elöljáróság oly közhatóságnak, melyhez a végrendeletek érvényesen letétbe helyezhetők lettek volna, nem tekinthető, a kérdéses végrendelet erre illetékes közhatósághoz letéve nem volt. És hogy a községi elöljáró­ság arra, hogy nála végrendelet tétessék le, nem illetékes, kitűnik az 1886. évi LIV. t.-cz. 564. és 566. §-ainak egybevetéséből. Ugyanis az idézett tör­vény 564. §-a szerint, ha a végrendelet valamely hatóságnál van letéve, annak kihirdetését ugyanaz a hatóság teljesiti; az 566. § végpontja szerint pedig a végrendelet kihirdetéséről felvett jegyzőkönyvet mind a biró, mind a jelenlevők aláirják. A törvény tehát csakis azt a hatóságot tekinti illetékes­nek arra, hogy nála végrendelet letehető volt, melynek a hagyaték tárgya­lása is hatáskörébe tartozott. Ily hatáskörrel pedig a községi elöljáróság sem birt, sem nem bir, ennélfogva a Csanádmegyében állítólag követett jogszo­kás, még ha az hitelesen kimutatható lenne is, irányadóul el nem fogad­ható. A kir. Curia fenti számú határozatával a kir. tábla Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, Városi levéltárban őrzött végrendeletekre nézve a városi tanács kötelessége a végrendeletek alkotóinak elhalálozását nyilvántartani és a haláleset beálltával a vég­rendeletet kihirdetés végett a bíróságnak bemutatni. A m. kir. igazságügyi miniszternek a m. kir. belügyminiszterhez 1887. évi 6654. sz. a. kelt átirata: A budapesti kir. törvényszék utasítás adás végett felterjesztette hoz­zám Budapest főváros tanácsának átiratát, melyben a nevezett törvényszék értesíttetik, hogy a fővárosi levéltárban a régibb és ujabb időből számos zárt végrendelet őriztetik és melylyel egyúttal ezen végrendeleteknek betü­soros jegyzéke a haláleset beálltával netáni intézkedés végett a törvényszék­kel közöltetik. Az átirat ezen kitételéből «a haláleset beálltával netáni intéz­kedés végett» azt kell következtetnem, hogy a fővárosi tanács a budapesti törvényszék feladatának tekinti azt vizsgálni, vájjon az elhunytnak nincs-e a fővárosi levéltárban végrendelete letéteményezve ? és hogy a fővárosi tanács csakugyan ezen felfogásban van, mutatja azon körülmény is, hogy saját átiratának tartalma szerint a végrendelkezők közül már többen elhal­tak és mégis az illető végrendeletek kihirdetése iránt nem intézkedett. A budapesti kir. törvényszék a haláleset felvételek beérkezése alkalmával — ha azokban megjegyezve nincsen, hogy az elhunyt végrendeletet hagyott hátra — csupán azt tartozik vizsgálni, hogy az elhunytnak nincs-e a tör­vényszéki irattárban végrendelete letéve; azt vizsgálni azonban, hogy az el­hunytnak a fővárosi levéltárban vagy más hatóságnál van-e végrendelete letéve, ilyen esetekben nem feladata, A fővárosi tanács kötelessége a fő­városi levéltárban őrzött végrendeletek alkotóinak elhalálozását figyelemmel kisértetni és a haláleset beálltával a végrendeletet kihirdetés végett a bíró­ságnak bemutatni. Ennek alapján van szerencsém nagyméltóságodat tiszte­letteljesen felkérni, méltóztassék a fővárosi tanácsot a fenti irányiján fel­világosítani és egyúttal utasítani, hogy azon végrendeleteket, melyeknek alkotói már elhaltak, kihirdetés végett a budapesti kir. törvényszéknek küldje meg, a többi végrendeletet tartsa továbbra is őrizetben és az őrizetben tar­tott végrendeletek jegyzékét a halálesetek felvételével megbízott kerületi elöljáróságoknak nyilvántartás végett adja ki. Méltóztassék továbbá a fővárosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom