Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

indokai a következők: A vizsgálat adatai szerint bizonyítottnak veendő, hogy a családi értesitőt tartalmazó községi bizonyítványt tartalmára nézve teljesen kiállítva és az uj-gyallai plébános által aláírva és pecsétjével ellátva M. Vendel vádlott hozta Fr. József vádlott körjegyzőhöz aláírás végett. A most nevezett körjegyző szabályellenesen járt ugyan el, hogy a bizonyítványt aláirta a nélkül, hogy tartalma valóságát a községben megtartott tárgyalás utján vagy más módon megállapította volna; minthogy azonban a bizonyítványt csak az illetékes plébános által történt aláírása után irta alá, jóhiszemüleg, abban a meggyőződésben, hogy miután azt a plébános aláirta, tartalma a valóságnak megfelel; minthogy továbbá vádlott nem ujgyallai, hanem szentpéteri, tehát más községbeli lakos, ama védelmi előadása, hogy a más községbeli lakosok családi viszonyait nem ismerheti, elfogadhatónak mutatkozik; minthogy végre M. József és Vendel vádlottak sem terhelik ezen vádlottat azzal, hogy ő a bizonyítvány hamis kiállításánál szándékosan közreműködött volna és a végtárgyalástól sem várható más eredmény az eddig kideritettnél: ezeknél fogva a másodbirósági végzés felebbezett részének megváltoztatásával az elsőbiróság végzésének azt a részét, mely szerint a további büntető eljárás Fr. József vádlott ellen megszüntetendő, helybenhagyni kellett. Minthogy azonban vádlott eljárásában fegyelmi vétségnek jelenségei fenforogni látszanak, az ügyiratok a bűnügy befejeztével a fegyelmi hatósághoz átteendők lesznek. Az elöljáróság, illetve községi biró mint rendészeti hatóságot gyakorló közeg, hatósági jogkörét ismerni tartozik. Az ennek túllépésével elkövetett törvényellenes cselekményekért felelős. A m. kir. Curia 1887. évi 1721. sz. határozata: Sz L. falusi biró, képviselőválasztás alkalmával, a választást megelőző este, B. István feljelentése folytán esküdteket véve magához, a neki útközben emiitett M. József lakásához ment megkeresni, hogy van-e nála választási pénz, miután azzal volt gyanúsítva, hogy a népet vesztegeti. A helyszínén bebocsáttatást követelt s sértettnek neje a kaput kinyitván, azon bement, s B. Ferenczczel a szobában kutatást tartott, s daczára annak, hogy semmit sem talált, hogy sértett N. József otthonról azon éjjel vesztegetni ne mehessen el, őröket rendelt s reggelig őrizet alatt tartotta. A marosvásárhelyi kir. törvényszék ezért vádlottat házjog megsértése vétségében ée személyes szabadságának közhivatalnok általi megsértése vétségében vétkesnek mondta ki s őt az enyhitő körülmények figyelembe vételével pénzbüntetésben marasztalta. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla az első biróság által kiszabott büntetést egy havi fogházra és egy évi hivatalvesztésre emelte fel; mert vádlott azon eljárása, hogy mint falusi biró B. Istvánnak szóbelileg tett azon panaszára, hogy N. József a folyamatban levő képviselőválasztási mozgalmak alatt pénzzel veszteget, ennek kívánsága s felszólítása következtében esküdt társait maga mellé véve, késő este N. Józsefet lakásában felkeltette s házánál kutatást foganatosított, s annak daczára, hogy birtokában nem is talált olyast, a mi a vesztegetési vád alaposságát legtávolabbról is megerősítette volna, N. Józsefet lakásában két községi strázsa által reggelig őriztetve, ily módon személyes szabadsága gyakorlatában korlátozta, a házjognak és a személyes szabadság jogának kifejezett törvényellenes megsértése. Vádlottnak azon védekezése, miszerint cselekményeiért büntetőjogi felelősség azért nem terhelheti, minthogy azokat egyedül V.