Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
— 387 — ügyben 1890. évi július 29-én panaszost, ki akkor Nagy-Maroson időzött, W József kisbiró által hivatali helyiségébe hivatta és midőn ez kijelentette, hogy ott megjelenni nem fog, W. József kisbirót ismét panaszoshoz küldötte, még pedig nevezett kisbiró vallomása szerint fenyegető üzenettel, hogy meg nem jelenése esetén kényszereszközhöz fog nyúlni; és miután panaszos a megjelenést másodszor is megtagadta, vádlott harmadízben két kisbirót küldött panaszos s pedig nevezett kisbirák vallomása szerint azon utasítással, hogy panaszos nélkül ne menjenek vissza ; ezután panaszos a kisbirák kíséretében vádlott hivatali helyiségében meg is jelent. Minthogy tehát Bruckner F. vádlott, ki községi jegyző, a vizsgálat adatai szerint, a hivatali hatásköréhez nem tartozó ügyben jogtalanul hivatta panaszost; minthogy továbbá vádlott azon utasítása által, hogy a kisbirák panaszos nélkül ne térjenek vissza, panaszosra jogtalanul kényszert gyakorolt: vádlott az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt vád alá helyezendő volt. Vádlott Bruckner Ferencz felebbezésére a kir. Curia a kir. tábla határozatát megváltoztatta és az elsőbiróság határozatát hagyta helyben. A Curia határozatának indokaiból kiemeljük : tekintve, hogy a községi elöljáróság községi rendőri intézkedésekre jogosított; tekintve, hogy vádlott mint községi jegyző s az elöljáróság tagja, a községi elöljáróság nevében eljárni illetékes; tekintve, miszerint nem czáfoltatott meg vádlott azon védekezése, hogy ő nem cselédügyben, melyben a községi elöljáróság eljárni illetéktelen, hanem pusztán községi rendőri szempontból a panaszlónő s illetőleg férje által cselédkönyve, bére és ruházata visszatartásával elbocsátott s a községben szállás és élelem nélkül bolyongó nőcselédnek a községből eltávolithatása czéljából kérette a községben idézésekre is alkalmazott kisbiró mint községi hatósági közeg által ismételten a megjelenésre panaszlónőt; tekintve, hogy az ismételt idézésre is sem személyesen, sem képviselője által a községi elöljáróság előtt meg nem jelent panaszlónőnek esetleg elővezettetését is elrendelő intézkedése által a sürgős rendőri ügyben eljárt vádlott hivatali hatalommal vissza nem élt. A biró saját rendőri hatáskörét általánosságban másra átruházni jogosultsággal nem bir. A m. kir. Curia 1888. évi 7657. sz. határozata : B. Mihály szolgálatában álló S. Erzsébet cseléd szolgálatából megszökött és szülőihez, 8. Mihályhoz menekült. B. Mihály tudomást szerezvén cselédjének megszökéséről, hogy azt szolgálatába való visszatérésre kényszerítse, K. Károly városi rendőrhöz fordult s ennek segédkezését vette igénybe. K. Károly városi rendőr, miután a városi főbírótól általános megbízása volt arra nézve, hogy a szökésben levő cselédeket távollétében minden különös utasítás nélkül letartóztathatja. B. Mihály felszólításának engedve, vele együtt S. Mihály lakására ment, hol is a leányt követésére felszólította ; minthogy pedig a leány nem engedelmeskedett, karhatalommal akarta a városházára bekísérni. Ekkor 8. Mihály ellentállott és erőszakkal szabadította ki a rendőr kezéből. B. Mihály látván, hogy a rendőr az ellenében kifejtett erőszakkal szemben a leányt be nem kisérheti, a városi főbíróhoz sietett, kinek is felhívására a helyben állomásozó csendőrség közbelépett és ennek folytán a szökevény leány a városi fogdába kisértetett. A hivatalból beszerzett törvényhatósági szabályrendelet szerint Sárospatak város elöljárósága az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. §-ában meghatározott, a cseléd és 25*