Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 386 csak hogy nem jártak el törvényellenesen, hanem épen a felsőbb hatóság utasításait hajtották végre akkor, midőn a panaszost karhatalommal akarták a közmunka teljesítésére kényszeríteni, s midőn nekik a panaszos e hivatalos működésük teljesítése közben ellenállott, nemcsak joguk, hanem kötelességük is volt őt letartóztatni és bekísérni. Minthogy tehát a vádlottak a panaszossal szemben csak kötelességüket teljesítették, őket sem a hivatali hatalommal való visszaélés, sem a személyes szabadság megsértésének vádja nem terhelheti, miért is a komáromi törvényszék őket felmentendőnek találta. A győri kir. Ítélőtábla az elsőfokú Ítéletet indokain kivül még a következő indokokból hagyta helyben: sértett beismerésével igazolva van, hogy közmunka-tartozását pénzben meg nem váltván, annak természetben való ledolgozása kirendeltetett, de a kirendelésnek eleget nem tett, s felhívás daczára a közmunkára való menetelt azon ürügy alatt, hogy elvállalt munkáját abba nem hagyhatja, megtagadta. Minthogy azonban a közmunkatartozás az adótartozás jellegével bir, ennélfogva ellene a kényszerítés is jogosultan volt alkalmazható. A kir. Curia az itélő tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A községi jegyző jogositva van sürgős községi rendőri ügyekben elővezettetést is elrendelni. A m. kir. Curia 1891. évi 6888. sz. határozata : Bruckner F. nagy-marosi községi jegyzőnél H. Anna X. gazdája ellen szolgálati viszonyból kifolyólag panaszt emelt. A jegyző X-et, ki akkor NagyMaroson volt, az elöljáróság előtt megjelenésre idézte. X. kijelentette, hogy megjelenni nem fog. Bruckner F. ismételve megidézte és pedig azon izenettel, hogy meg nem jelenés esetén kényszereszközökhöz fog nyúlni. X. a megjelenést akkor is megtagadta, Bruckner F. jegyző harmadízben W. József és H. Mátyás kisbirókat erre azzal küldte X. után, hogy őt hozzák a hivatalba, mire X. a kisbirák kíséretében a hivatalos helyiségben meg is jelent. X. Bruckner F. jegyző, W. József és H. Mátyás ellen ezért hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége czimén az ipolysági kir. törvényszék előtt bűnvádi panaszt emelt. Az elsőbiróság vádlottak ellen az eljárást következő indokok alapján megszüntette: Habár Bruckner F. vádlott a kisbiráknak háromszori küldetése s különösen azon utasítása által, hogy a kisbirák panaszló nélkül ne térjenek vissza, a panaszló megjelenésére kényszert gyakorolt, de miután fellépése oly irányban történt, melyben hivatali hatatalommal való visszaélés tényálladéka fenn nem forog, a mennyiben eme vétség egyik lényeges alkateleme, hogy a közhivatalnoknak eljárása hivatali hatásköréhez tartozzék, ennélfogva a bűnvádi eljárás vádlottak ellen, W. József és H. Mátyás ellen azért is, mert ők fenti eljárásukban Bruckner F vádlottnak mint törvényes elöljárójuknak meghagyását teljesítették, megszüntetendő volt. A vádbeli cselekmény a btk. 193. és 323. §. első bekezdésébe ütköző személyes szabadság megsértés vétségének sem volt minősíthető, mert panaszlónak elfogatása, letartóztatása nem eszközöltetett; a cselekmény csakis kísérlet jellegével bir, a fentebbi szakaszokba ütköző vétségek kísérlete azonban nem büntethető. Panaszos további felebbezése folytán a budapesti kir. Ítélőtábla az elsőbiróság határozatát Bruckner Ferenczczel szemben megváltoztatta s őt hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége miatt vád alá helyezte; mert Bruckner F. beismerte, hogy a panaszos és ennek cselédje közt a szolgálati viszonyból kifolyólag felmerült