Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

vétette, s őt az utczára kitolta, miközben a kezében volt pálczájával néhányszor a garázdálkodó hátára ütött. H. János a btk. 473. §-a alapján D. Károly községi biró ellen hivatalos hatalommali visszaélés czimén a veszprémi m. kir. törvényszék előtt vádat emelt. Az elsőbiróság vádlott D. Károly községi birót főleg azon indokból, mivel eljárásában jogos védelmet használt, a vád alól felmentette. A kir. ügyész további felebbezései folytán a kir. Ítélőtábla és a kir. Curia a birót következő indokolással mentette fel: mert azon fenforgó körülmények között, miszerint H. János a kezében volt nyitott bicskával, melylyel előzőleg már a községi biró eljárása hivatali hatalommal való visszaélésként be nem számitható, miután tőle, minden köteles higgadtság mellett, sem az nem követelhető, hogy egy késsel felfegyverkezett és a kést letenni vonakodó ember dühöngéseit tétlenül nézze, sem pedig neki az, hogy a késnek kiragadása perczében a történtek által okozott megzavarodás közepette a kezében volt pálczájával rögtön csekély visszatorlást gyakorolt, vétségül fél nem róvható. Ha a községi biró fegyelmi büntetésül vasra veretest alkalmazott, a btk. 193. §-a alá eső személyes szabadságnak megsértése és a 475. §-ba ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el. A m. kir. Curia 1884. évi 8963. sz. határozata: A temesvári kir. törvényszék 1884. évi 3405. sz. a. B. György községi törvénybirót az ellene a btk. 193. és 475. §§-ai alapján emelt vád és következményei alól felmentette. A bpesti kir. Ítélőtábla 1884. évi 10,445. sz. a. az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta, s kimondotta, hogy vádlott bűnös a btk. 193. §-a alá eső személyes szabadságnak megsértése és a 475. §-ba ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségében és ezért a btk. 96. §-ának alkalmazásával összbüntetésben 6 havi fogházra és ennek kitöltésétől számítandó 3 évi hivatalvesztésre Ítélte. A m. kir. Curia tekintve, hogy az 1871. évi LII. t.-cz. 3. §-a szerint, mindennemű bilincsnek alkalmazása eltöröltett s azon törvény 5. §-a értelmében a bilincs, tehát a vasraverés, mint elővigyázati, biztonsági és fegyelmi eszköz, esetleg és csupán fegyenczek vagy vizsgálati fogságban levő személyek ellen alkalmazható miután a községi biró fegyelmi büntetésül bilincset, vasraveretést törvénycsen soha sem alkalmazhat: a kir. itélő táblának Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Nem büntethető a községi biró, a ki a közmunka teljesitésére a kötelezettet karhatalommal kivezetteti, ha ez tartozását sem pénzzel meg nem váltja, sem íelhivására meg nem jelenik. A m. kir. Curia 1894. évi 10,670. sz. határozata: N. Mihály mint Sz. József csendbiztos felebbvalója, ifj. B. János községi szolgának azon jelentése következtében, hogy T. Sándor a közmunkát természetben leszolgálni többszöri felszólítás után is vonakodik, utasította a nevezett csendbiztost, hogy a községi szolga kíséretében T. Sándor lakására menvén, őt szükség esetén karhatalommal is vezessék ki a dadi útra, hol a közmunkák folytak. Vádlottak azt állítják, hogy T. Sándor felhívásuknak ellenszegült és nekik ellenállott, sőt B. János községi szolgát tettleg bántalmazta is. Mindezekből világos, hogy Sz. József és B. János vádlottak nemii. 25;