Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 371 — hagyom. Minthogy azonban az uj kerítésnek a szabályozási vonalon való felállítása folytán a kérdéses háztelek egy része az utczaterülethez lesz csatolandó, ennélfogva a kérdéses terjedék kártalanítása iránt a tulajdonossal egyidejűleg barátságos egyezség kisérlendő meg s annak nem sikerülése esetén az 1881. évi XLI. t.-cz. 21. §-a értelmében a kisajátítási eljárás a város közönsége részéről haladék nélkül megindítandó. KÖ2ségi legelön át valamely magánvállalat érdekében szolgáló ut feltöltése, — ha az egész közönség használatára is nem szolgál, — nem engedélyezhető. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 61,465. sz. határozata: A törvényhatósági bizottságnak ez évi február hó 22-én és következő napjain tartott közgyűlésben 134. szám alatt hozott határozatát, melylyel N.-Teremia község képviselőtestületének 1886. évi szeptember hó 12-én 24. szám alatt hozott azon határozata, mely szerint az ottani keményitő-gyár tulajdonosainak megengedtetett, hogy a községi legelőn át hizlalójukhoz vezető, általuk eddig is használt utat feltölthessék, jóváhagyatott, Mohaupt Péter és érdektársai községben' lakosoknak felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén: azt az idézett községi határozattal együtt feloldom. Mert a megye alispánjának e hó 14-én 26,853. sz. a. kelt jelentése szerint a kérdéses ut csak a keményítő gyár fenállása óta használtatik és az az egész közönség használatára szolgáló nyilvános közlekedési útnak nem tekinthető, hanem csak a keményitő-gyár tulajdonosai érdekeinek szolgáló magán jellegű utat képez; másrészt a felterjesztett térrajz szerint a közlegelőn át csekély távolságra rendes közlekedési ut vezet, melyben a keményitő-gyár és hizlalója közt a közlekedés némi kerüléssel fentartható, ennélfogva a kérdéses útnak feltöltése vagy tulajdonképen ezen uj közlekedési útnak létesítése indokoltnak nem tekinthető és ez figyelemmel a fentebb idézett alispáni jelentésre, mely szerint azon terület, melyen a töltés emelése, illetve az uj ut létesítése szándékoltatván, tulajdonkép az úrbéresek tulajdonát képezi, különben is csak azon esetben volna keresztülvihető, ha annak nyitásába az összes érdekeltek beleegyeznek. Községekben a ház előtti közkút betömése, az utcza szük volta esetén, közlekedési : zempontokból elrendelhető. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 30,562. sz. határozata: J. vármegye közigazgatási bizottságának. A czimnek mult évi decz. 13-án 2355. sz. a. hozott határozatát, melylyel a vonatkozó első és másodfokú határozat azon része, mely szerint a sz. kir. város N. rózsa-utczában az 1600. sz. ház előtt levő közkút betömetni rendeltetett érintetlenül hagyatott azon része ellenben, mely szerint a F. Adolf háza előtt levő közkutat továbbra is fentartandónak és szivatytyus szerkezettel ellátandónak mondotra ki, megváltoztattatott és ezen kútnak is betömése rendeltetett el. K. Imle ás érdektartásai felfolyamodása következtében felülvizsgálván: azt előbb emitett részében ezennel érintetlenül hagyom, utóbb emiitett részében ellenben az első- és másodfokú határozat vonatkozó részével együtt ezennel megsemmisítem, s e részre vonatkozólag uj eljárást és uj törvényszerű elsőfokú határozat hozatalát rendelem el. A czim határozata utóbb emiitett részében azért volt megsemmisítendő, mert a czim két egybehangzó alsóbbfoku ható24*