Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 357 lás lépett fel és a nőt a gyors orvosi segély is csak esetleg menthette volna meg. Ezek szerint a jelen esetben, eltekintve attól, hogy a gyermekágyas nő megmentése még gyors orvosi segély mellett is kétséges lett volna; eltekintve attól is, hogy a szüléskor és közvetlenül azután a gyermekágyas nő férje a háztól távol és a háznál oly rendelkező nem volt, a kit a vádlott felszólíthatott volna, és hogy mihelyt a gyermekágyas nő férje haza érkezett, azt vádlott a nő állapotának veszélyességére és arra, hogy orvost hivasson, figyelmeztette, de az egyelőre csak bábáért küldött a szomszéd faluba s lovai nem lévén, csak ezután üzent K. János nevü sógorának, hogy fogasson be és hozza ki az orvost Szeredről; sőt igazolva van, hogy K. János egy óra hosszat késett az elindulással s a Szeredre és onnan az orvossal visszautazás ismét egy órát vett igénybe, ugy, hogy a megérkezett orvos a nőt már halva találta: a gyermekágyas nő elhalálozása a vádlottnak sem valamely tényében, sem valamely kötelességében állott gondosság elmulasztásából származtatható nem lévén, a btk. 290. §-ába ütköző vétség miatt őt bíróilag vád alá helyezni nem lehet. De az 1879. évi XL. t.-cz. 92. §-a szerint csak akkor képez már magában véve is büntetendő cselekményt az, ha valaki szabályszerű jogosítvány nélkül szülésznői teendőket végez, ha ott helyben szülész vagy szülésznő van és ezek akadályozva nincsenek; már pedig kitűnik a vizsgálati adatokból, hogy Várra-Sur községben, hol az eset történt, sem orvos, sem szülész, sem szülésznő nincs és ennélfogva a nem szakéitő által valamely szülésnél nyújtott segély addig, mig szakértő bába nincs jelen, a törvénynél fogva nem büntethető. A kir. Curia fenti számú határozatával a kir. tábla végzését indokainál fogva helyben hagyta. Ha a szülésznő betegeinek jutalomért cseppeket, labdacsokat, vasfürdőket rendel: közegészség és testi épség elleni kihágást követ el. A m. kir. Curia 1891. évi 8237 sz. határozata : R. Antalné okleveles szülésznő H. J.-nénak és K. J.-nénak orvosi rendelvény nélkül Hoffmann-féle cseppeket, F. F.-nénak pedig Erzsébet-féle labdacsokat adott be; továbbá orvosi rendelvény nélkül ápolta, nekik vasfürdőket adott s mindezeket különböző összegű jutalmakért teljesítette, miért a muraszombati kir. járásbíróság őt a kbtk. 92. §-ába ütköző közegészségi és testi épség elleni kihágásban bűnösnek mondta ki s 15 frt pénzbüntetésre ítélte. A győri kir. tábla, valamint a kir. Curia fenti számú határozatával a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A szülésznő, ki a szülés alkalmával a vajúdó nő veszélyes állapotát látja és orvos után csak akkor küld, mikor az orvosi segély már késő, és e mulasztás folytán a segély nélkül hagyott nő halála bekövetkezik, a gondatlanság által okozott emberölés vétségét követi el. A m. kir. Curia 1887. évi 342. sz. határozata : Tekintve, hogy Cs.-né halála az által okoztatott, mert az orvosi vélemény szerint, keresztfekvésü szülés esete állván elő, vádlottnő, kinek mint szülésznőnek a helyzet veszélyes voltát tudnia kellett, a bábák szániára kiadott 1882. évi 8824. sz. miniszteri utasításban meghagyott kötelessége ellenéi-e orvos után nemcsak nem küldött, hanem a vajúdó nőt. a kiből a gyermek keze kilátszott. 36 órán át szenvedni hagyta, mig végre orvos után