Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- U2 — emiitett körrendelet végpontja értelmében már a mult évről szerkesztendő s a folyó év márczius végéig ide beterjesztendő évi égészségiigyi jelentésben is külön táblán feltüntetendő. A gyógyszerész czimet csak a gyógyszerészmester, vagyis a gyógyszertár önálló kezelésére jogosított egyén használhatja, A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 2810. sz. határozata : Sz. sz. kir. város közönségének. A város tanácsának f. évi ápril hó 12-én 81/kin. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet, melylyel E. J. szegedi lakos szikvizgyáros, a «gyógyszerész» czim jogtalan használata által elkövetett kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 45. §-a alapján 25 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 3 napi elzárásban és felmerülhető tartási, valamint 15 frt ügyvédi dij megfizetésében marasztaltatott; továbbá mindazon tárgyak, nyomtatyányok és eszközöknek, melyeken a jogosulatlanul használt gyógyszerészi elnevezés szerepel, elkobzása kimondatott s vádlott a gyógyszerész czim további használatától eltiltatott, megváltoztattatott, E. J. a kihágás vádja és következményei alól felmentetett, panaszos W. A. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik és az ez ügyben hozott elsőfokú Ítélet azon részében, mely szerint vádlott a kihágásban vétkesnek nyilváníttatván, a kbtk. 45. §-a alapján 25 frt pénzbüntetésre, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásra Ítéltetett s az elkobzás kimondatott, hatályában fentartatik, illetve helybenhagyatik az ott felhozott indokoknál fogva és még azért is, mert a «gyógyszerész» elnevezést csak «gyógyszerészmester» használhatja, oly egyén, ki az 1876. évi XIV. t.-cz. 129. §-ának első bekezdése értelmében gyógyszertárt kezelhet. Panaszlott pedig, ki az iratokhoz csatolt bizonyítványa alapján csak «gyógyszerész-gyakornoki» czimre tarthat igényt s ki mint «szikvizgyáros» nem gyógyszerészi, hanem szorosb értelemben vett ((kereskedői)) hivatásának él, a «gyógyszerész» czim használata által, mely nála tényleg a közönség tévútra vezetésére alkalmas, az 1879. évi XL. t.-cz. 45. §-ába ütköző kihágást követte el. A gyógyszerész által tényleg sajátkezüleg kiszolgáltatott gyógyszerről szóló vény, a mennyiben az a gyógyszertár jelvényével és tulajdonosa nevével ellátott bélyegzővel bélyegeztetett le, a sajátkezüleg aláirt vénynek megfelel. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 3311. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával L. M. gyógyszerész a gyógyezerárszabvány tárgyában kibocsátott 1884. évi 150/VIIIa. számú belügyminiszteri körrendelet 1. és 6. pontjaiba ütköző kihágás miatt az 1876. évi XIV. t.-cz. 7. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében még 10 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik, s vádlott ugy a gyógyszer-ár tulszámitás, mint a gyógyszervénynek — a gyógy szer-ár kiszámításánál — névaláírásával el nem látása miatt ellene emelt vád s következményei alól felmentetik. Egyrészről azért, mert a tiszti főorvosnak, úgyszintén a város rendőrkapitány i hivatala által meghallgatott «magyarországi gyógyszerész-egyletnek»