Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 289 — marasztaltatott el, mig ellenben az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján ellene emelt kihágás vádja alól felmentetett, az elmarasztalt által közbetett í'elebbezés folytán felülvizsgáltatván : indokainál fogva, az iparkihágási részt illetőleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur hozzájárulásával hely benh agy a ti k. Állítólag döglött állapotban talált nyulak felhasználása és bőrök eladása, továbbá foglyoknak bár csak puszta kézzel fogása nem vadászati kihágást, hanem idegen dolog jogtalan elsajátításának vétségét képezi, s elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 903. sz. határozata. (Közöltetett az I. kötet 191. lapján.) Élvezhetlennek talált nyúlhús árulása nem vadászati, hanem romlott tápszer forgalomba hozatala által elkövetett közegészségügyi kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1649. sz. határozata: Budapest főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a VI. kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával L. M.-né kofa, hat darab nyúlnak a tiltott időben való árulása miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján 18 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében 6 napi elzárásban, továbbá 10 kr. eljárási és a felmerülhető tartási' költségek megtérítésében marasztaltatott el, és a lefoglalt nyulak mint emberi élvezetre alkalmatlanok, megsemmisíttetni rendeltettek, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az egész eljárással együtt megsemmisíttetik és uj szabályszerűen megtartott tárgyalás után a valódi tényállás kellő kiderítésével uj elsőfokú ítélet hozatala rendeltetik el; — mert panaszlott azon állítása, hogy a nyulaknak csupán eleit árulta, meg nem czáfoltatott, mig azon körülmény, hogy az elkobzott husnemüek mint élvezhetlenek megsemmisíttetni rendeltettek, inkább arra mutat, hogy a panaszlott cselekmény az 1876. évi XIV. t.-cz. 14. §-a szerint minősülő romlott tápszernek forgalomba hozatala által elkövetett kihágást képez; — megjegyeztetvén, hogy az első fokban eljárt hatóság részéről az elsőfokú Ítélet alá vezetett karczolat, közhivatalnok által közhitelességi! okmányra vezetett aláírásnak el nem fogadható. d) Tiltott időben elkövetett vadászati kihágások. Tiltott időben kopóval való vadászás az 1883. évi XX. t.-cz. 29. §-ába ütköző ós hivatalból üldözendő kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 5276. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet nem felebbezett részében változatlanul, felebbezett részében pedig helybenhagyásával G. K., W. M. és Sch. V. idegen területen való vadászat által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-cz.