Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 288 — követelésre vonatkozó intézkedő részében érintetlenül hagyatik, büntető részében azonban megváltoztattatik s panasz]ott K. H. a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik. Mert a törvény által az éneklő madaraknak csak a vadászat utján való okszerűtlen és indokolatlan pusztítása tilalmaztatik, azoknak továbbtartás s énekében való gyönyörködés vagy kereskedés czéljából történő elfogását, vételét és eladását azonban a törvény nem tiltja; minélfogva panaszlott K. H. az által, hogy 13 drb fülemilét vett és Prágába való szállítás végett a postára feladott, büntetendő cselekményt nem követett el. Az udvaron vagy pajtában téli időben megvonuló foglyoknak befogása és azoknak tovább eltartása vadászati kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1246. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a miavai járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával, D. P. földmives, tilos időben foglyokra tiltott módon vadászás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 27. és 29. §-ai alapján 100 és 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10 és 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és panaszlott az ellene emelt kihágási vád és annak következményei alól felmentetik; mert minden ellenkező bizonyíték hiányában valóként elfogadandó panaszlott azon védekező előadása, mely szerint ő a nála talált 4 drb foglyot udvarán és pajtájában találta s azután a téli időben elkényszeredett állatoknak egyszerűen tovább enni adott, illetve azokat kitartotta, — ezen cselekmény pedig sem vadászásnak nem minősíthető, sem pedig, a mennyiben a nevezett nem árulta az illető foglyokat, sőt állítása szerint (!) a jobb idők beálltával szabadon bocsátani is akarta — 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-ába ütköző kihágást nem képez; minélfogva panaszlott büntetendő cselekmény tényálladékának hiányában felmentendő volt. Sem nem lőtt, sem nem árult, sem nem vett, hanem csak talált őztehénnek hazavitele nem vadászati kihágást képez, hanem csak idegen ingó elsajátítása ismérveit tünteti fel s elbirálása a kir. biróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1513. sz. határozata. (Közöitetett az I. kötet 189. lapján.) Mészáros, ki iparigazolvány nélkül tyúk, tojás és vadakkal való kereskedést iizt az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §-ába ütköző kihágást követ el. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 121. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a külső járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet nem felebbezett részének érintetlenül hagyása mellett M. János mészáros, tyúk, tojás és vadakkal iparigazolvány nélkül való kereskedés miatt az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §. a) pontja alapján 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és felmerülhető tartásköltségek megfizetésében