Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

nevezett gyám hozzájárulásával kötött örökbefogadási szerződést meg sem erősítheti. Ezek előrebocsátásával a tárgyiratok csatolása mellett az árvaszéket felhívom, hogy az anyának a gyámságtól leendő elmozdítása tárgyában szabályszerűen járjon el, s hozandó határozatot, ha az az anyának kézbesíthető nem lenne, a részére kinevezendő ügygondnoknak kézbesittesse. Ha az anya a gyámságtól elmozdittatik és ennek a határozatnak jogerőre emelkedése után az örökbefogadandó kiskorú részére gyám neveztetik, szükséges lesz, hogy ez a gyám, mint a kiskorú törvényes képviselője az örökbefogadási szerződésre írandó nyilatkozatával a szerződéshez hozzájáruljon, minthogy e nélkül az örökbefogadási szerződés a m. kir. igazságügyminiszter ur részéről érdemleges intézkedés tárgyává nem tehető. Az anyát, mint természetes és törvényes gyámot, kiskorú gyermekeinek neveltetése és magánál tartásának joga törvény szerint megilletvén, ezen jogától csak az esetben zárható el, ha a gyámhatóság az 1877. évi XX. t.-cz. 57. §'-a alapján őt a gyámhatóságtól elmozditja, s a kiskorúak részére más gyámot rendel, s ezután megállapítja, hogy a gyámságtól elmozditott anyának kiskorú gyermekének magánál tarthatása iránt az 1877. évi XX. t.-cz. 37. §-ára alapitott kérelme sem teljesithető. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 14,662. sz. határozata : Kiskorú B. Ilona tartása és nevelése tárgyában E. város árvaszékének és a közig, bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének határozatait P. Kázmérné, előbb özv. B. Alajosné e—i lakos részéről közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett határozatokat, meg nem felebbezett részük érintetlenül hagyása mellett, azon részükben, mely szerint P. Kázmérné, született H. Anna, azelőtt özv. B. Alajosné, mint kiskorú B. Ilona nevü gyermekének term. és törv. gyámja azon kérelmével, hogy leánya neki tartás és neveltetés végett átadassék, elutasittatott, feloldom, és utasítom az árvaszéket, hogy a szóban forgó kérelmet az 1877. évi XX. t.-cz.nek az alább következő indokolásban idézett szakaszai figyelembe vételével tárgyalja és az ügy érdemében hozzon uj határozatot. Indokok: A felebbezés tárgyává tett határozatok szerint P. Kázmérné kérelmével azért utasíttatott el, mert azon körülmények, melyek miatt a kiskorú nevelése az anyától annak idején elvonatott, jelenleg is fennállanak és a kiskorú az anyának nevelésébe leendő átadása esetén helyrehozhatlan kárt szenvedne. Tekintve azonban, hogy a városi árvaszék határozata, melylyel a kiskorú részére M. József vagyonkezelő gondnokká rendeltetett ki, s a melyre a fennebb idézett határozatok indokolása főleg alapittatik, P. Kázmérnét törv. és term. gyámanyai jogában meghagyta s ezen jogát csak annyiban korlátozta, a mennyiben a kiskorúnak zárdában leendő neveltetését rendelte el; tekintve, hogy P. Kázmérnét mint kiskorú leánya törv. és term. gyámját gyermeke neveltetésének és magánál tartásának joga a törvény szerint megilleti s ezen jog tőle csak azon esetben vonható el, ha a gyámhatóság az 1877. évi XX. t.-cz. 57. §-a alapján nevezett anyát az ezen szakaszban érintett körülmények fenforgása indokából a gyámságtól elmozditja, a kiskorú részére gyámot rendel s ezek után megállapítja azt, hogy a gyámságtól elmozditott anyának kiskorú gyermekének magánál tarthatása iránt az 1877. évi XX. t.-cz. 37. §-ára alapitott kérelme sem teljesithető az ezen szakaszban felsorolt okok miatt; tekintve, hogy P. Kázmérné kérelme a törvény idézett .rendelkezéseinek kellő figyelembe vétele nélkül tárgy altatott és intézte-