Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
— 25 — tett el: mindezeknél fogva a felebbezés tárgyává tett határozatokat feloldani s az arvaszeket jelzett irányban uj tárgyalásra és határozathozatalra kellett utasítani. Az atya csödbejutasa az atyai hatalom gyakorlatát fel nem függeszti és az atyának kiskorú gyermeke vagyonára nézve kezelési jogát sem érinti. A budapesti kir. Ítélőtábla 1888. évi 525. sz. határozata: A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék következő határozatot hozott: Minthogy az 1877. évi XX. t.-cz. 43. §. /) pontja szerint csőd alatt állók gyámságot es gondnokságot nem viselhetnek s ekként a jelenleg csőd alatt álló P. J. a kk. P. A. törvényszerű képviselőjének nem tekinthető: ennélfogva az 1868. évi LIV. t.-cz. 8. §. 6) pontja alapján ez eljárás megállittatik és Zemplén vármegye árvaszéke, mint gyámhatóság értesíttetik. Felebbezé3 folytán a budapesti kir. itélő tábla az első bíróság végzésének megváltoztatásával a bíróságot további törvényszerű eljárásra utasította, mert az 1877. évi XX. t.-czikknek az atyai hatalom felfüggesztéséről intézkedő 23. §-a végső bekezdése értelmében, ha az atya csőd alá kerül, a gyámhatóság'az atyát a csőd tartama alatt a kiskorú vagyonára nézve számadástételre kötelezheti, vagy ha a csődbejutás körülményei indokolnák, a vagyonkezelést a csőd tartamára tőle elveheti. A törvény emez intézkedéséből szükségképen következik, hogy az atya csődbejutása, valamint az atyai hatalom gyakorlatát fel nem függeszti, azonképen az atyának kiskorú gyermeke vagyonára nézve rendszerint kezelési jogát sem érinti. Minthogy alperes nem is állítja, hogy a kiskorú gyermeke nevében felperesként fellépő közadós P. J. atyai hatalma, melynélfogva az 1877. évi XX. t.-cz. 15. §-ának harmadik bekezdése értelmében kiskorú gyermekeinek törvényes képviselője s azok vagyonának rendszerinti kezelője, megszűnt vagy felfüggesztetett volna, vagy hogy tőle a gyámhatóság a vagyonkezelést elvette volna; maga a csődbejutás ténye pedig az előadottak szerint az atya törvényes képviselői és vagyonkezelői minőségét általában nem érinti és e részben eltérő vagy módositó intézke déseket sem az 1881. évi XVII. t.-czikkbe foglalt csődtörvény, sem az 1885. évi VI. t.-cz. (a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről) nem tartalmaz; minthogy végül a neheztelt végzésben hivatkozott 43. §., melynek f) pontja értelmében gyámságot és gondnokságot a csőd alatt állók nem viselhetnek, az előadottakhoz képest az atyára a dolog természetéből folyólag nem alkalmazható. A gyermekének vagyonát kezelő, ismét férjhez ment anyát a jövedelemfelesleg meg nem illeti. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 30,908.-sz. határozata. A Dr. M. Pálné, előbb özvegy B. Józsefné, szül. B. Irén által kiskorú gyermekei B. Margit és Eleonóra 85,000 frt tőkepénze kamat jövedelmének félévenként az 1877. évi XX. t.-cz. 35. §-a alapján kezeihez kiutalványozása iránt benyújtott kérvény tárgyában elutasitólag hozott alsóbbfoku egybehangzó határozatokat, úgymint a megyei árvaszéknek végzését és a közigazgatási bizottság gyámhatósági küldöttségének határozatát a kiskorú gyermekeknek tartása és neveltetési költségeinek azon kamatjövedelemből fedezésére nézve előirányzat bemutatására utasított kérvényező anya felebbezésének félre-